Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Zakar Péter: „A honszeretet szent tüzétől áthatva siettek vitéz seregeink zászlói alá..." - Honvéd lelkészek 1848^19-ben
A magyar hadsereg tábori lelkészeinek szolgálati viszonyaival kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a cs. kir. hadsereghez hasonlóan nem volt katonai rangjuk, de az ezred tiszti karához számították őket. Ezt támasztja alá többek között Mesterházy István ezredesnek 1849. április 28-án kelt és a hadügyminisztériumnak címzett jelentése is, ahol Pap Melkizedek katonai rang nélkül az 1. huszárezred tisztikarának névsorában szerepel. A hadlelkészek a magyar hadseregben ezredeknél, magasabb egységeknél, illetve katonai intézeteknél és térparancsnokságoknál teljesítettek szolgálatot. Példánknál maradva Pap Melkizedek Ipolyság és Léva között csatlakozott ezredéhez, amellyel együtt részt vett a tavaszi-, majd a nyári hadjáratban és Világosnál esett hadifogságba. 14 A szabadságharcot megelőzően a cs. kir. hadsereg hadlelkészei egy meglehetősen bonyolult rendszer alapján kapták meg illetményüket. A lelkészek fizetése az állomáshelytől, a békés vagy háborús állapottól, valamint szolgálati beosztásuktól függően változott. A magyar hadsereg tábori lelkészeinek fizetése 1849 márciusától kezdve hivatalosan 58 forint 20 krajcár volt, ami az osztrák hadsereggel összehasonlítva jó fizetésnek számított, de elmaradt a honvédségben szolgáló főtisztek illetményétől. A magyar hadsereg tábori lelkészeinek szűkös anyagi helyzetére engednek következtetni azok a hadügyminisztériumba jelentős számmal beérkezett kérvények, amelyekben a hadlelkészek fizetésük felemelését szorgalmazták. 15 A hadlelkészek felekezeti megoszlásának elemzése során figyelembe kell vennünk, hogy a reformkori ellenzék egyik sarkalatos követelése volt a szabad vallásgyakorlat kivívása, így logikusak tűnt, hogy a felekezeti aránytalanságokat a liberális politikusok a tábori lelkészek körében is felszámolják. A magyarországi felekezeti arányoknak körülbelül megfelelő tábori lelkészi kar kinevezésére 1849-ben került sor, így a magyar hadseregben ekkor számításaink szerint a lelkészi kar 75%-a katolikus, 16%-a református, 5%-a ortodox 1-1%-a evangélikus, illetve izraelita volt. Unitárius tábori lelkész kinevezésére nem került sor. Összességében a magyar hadsereg tábori lelkészi kara felekezetíleg nagyobb mértékben alkalmazkodott a vallási sokszínűséghez, mint az ellene harcoló cs. kir. hadsereg. Egyúttal a magyar hadsereg tábori lelkészi karának felekezeti megoszlásával nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a szabadságharcban bármelyik felekezet meghatározó szerepet játszott volna. 16 Sokszínűséget mutat a hadlelkészek nemzetiségi összetétele is. Legtöbben természetesen a magyarok voltak, de becsléseink szerint a hadlelkészek 6%-a román, 5%-a német, 2-2%-a szlovák, illetve lengyel, 1%-a zsidó nemzetiségű volt. 17 A tábori lelkészek feladatainak sorában első helyen kell említenünk a misézést (istentiszteletek tartását). Amennyiben a hadjárat üteme megengedte, a magyar hadsereg katonái vásár-, és ünnepnapokon szentmisén (istentiszteleten) vettek részt. Az egyházi ünnepek mellett a politikailag (pl. márc. 15.) vagy katonailag (pl. 1849. máj. 21) fontos évfordulókon is tartottak istentiszteleteket. Biro Sándor református tábori lelkész például 1849. március 15-én Sepsiszentgyörgyön arról prédikált, miért a legdicsőbb és a legszentebb nap a magyarok számára március 15-e. , Azért innepeljük meg március 15-ét - mondta — mert ezen bukott el, s ejtette ki a kezéből azon gereben fogú flagellumot [korbácsot - Z. P] az átkozott Metternich, mellyel mint kormánybottal 300 esztendőn keresztül csapdosta ki hátából a vért az osztrák a magyarnak." 18 14 Mesterházy jelentése: MOL H 75 1849:12498. Pap Melkizedek szolgálatáról lásd hadbírósági vallomását: HL Absz. ir. Pesti cs. kir. hadbíróság 1849-2/164. 655-658. fol. 15 ZAKAR Péter 1997. 212-215. 16 ZAKAR Péter 1997. 216-222. 17 ZAKAR Péter 1998. 93. 18 BIRO Sándor 1849/1. 9.
