Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka
parancsot csak akkor fogadnak el Dembinskitöl, ha azt valamelyikük ellenjegyzi. A hadosztályparancsnokok kijelentésüket megerősítették Görgei előtt is. Görgei kifogásaikkal egyetértett, de arra szólította fel őket, hogy míg a hadsereg be nem fejezi átvonulását a Tiszán, engedelmeskedjenek a fővezérnek. Dembinski és hadtestparancsnokainak viszonya a nap hátralévő részében tovább romlott, aminek következtében azok nyílt fellépésre határozták el magukat a fővezér ellen. Feltehetően Klapka javaslatára március 3-án a déli órákban - a szolgálatban lévők kivételével - törzstiszti gyűlést tartottak, amelyen részt vett Szemere Bertalan kormánybiztos is. Szemere megnyitója után Görgei a Dessewffy-hadosztály nevében (!) kijelentette, hogy a hadsereg Dembinskinek sem tehetségében, sem jó szándékában nem bízik többé. Görgei beszéde után az összegyűlt tisztek egyhangúan kinyilvánították, „hogy ők Dembinski fővezértől parancsot többé el nem fogadnak. " Többen új fővezért kívántak választani. Szemere mérsékletre intő felhívása után végül azt határozták, hogy addig amíg Kossuth meg nem érkezik a táborba, Dembinski maradjon meg fővezérnek, de csak a hadtestparancsnokok bevonásával intézkedhet. Dembinski azonban nem volt hajlandó megosztani a fővezérséget, ezért Szemere felfüggesztette állásából és a fővezérletet ideiglenesen Görgeire bízta. 57 A hadműveletek a fővezér leváltásának viharos körülményei között is folytatódtak. Március 5-én került sor a szolnoki ütközetre, amelyben a Gr. Vécsey Károly és Damjanich János tábornokok vezetésével a Délvidékről kivont magyar csapatok fényes győzelmet arattak a várost védő császáriak ellen. Vécsey Törökszentmiklós felől támadó csapatainak a támogatására rendelték Klapka hadtestét, amelynek csapatai március 3-án indultak el kijelölt helyükre. Előző nap a Dessewffy-hadosztály s Sulcz-dandárral együtt Tiszaszőllősön, míg a Máriássy-hadosztály Tiszaörvényen állomásozott. Időközben változások következtek be a hadosztályok hadrendi beosztásában is, így Dessewffyhez került az eddig Sulcz alárendeltségébe tartozó 52. hz. A szolnoki ütközetben, annak záró szakaszában a Dessewffy-hadosztályból a 26. és az 52. hz vett részt. A többiek nem érkeztek meg időben és Dessewffy jelenlétéről sincsen adatunk. 58 A szolnoki győzelmet nem követte a magyar csapatok Pest felé történő előrenyomulása. Március 8-án a magyarok feladták a szolnoki oldalt, nehogy magukra vonják a császáriak főerejét. Dembinski haditerve ugyanis értelmét vesztette a főerők kápolnai vereségével, s a Tisza mögé történt visszavonulással. Új haditerv kidolgozása az új fővezérre, Vetter Antal altábornagyra hárult, aki március 13-án érkezett Törökszentmiklósra. O a magyar főerőkI. (Klapka), II. (Aulich) és III. (Damjanich) hadtest - cibakházi átkelésével akarta megindítani a Pest elleni támadást, amelyet északról a Miskolc-pesti úton a VII. (Görgei) hadtest elterelő hadmozdulata egészített volna ki. A Tiszán átkelt főerők előrenyomulását március 18án azonban Vetter beszüntette, mert tévesen arról értesült, hogy Cegléd és Kecskemét között túlerejű ellenség állomásozik. Vetter erőit visszavonta a Tisza mögé, s elhatározta csapatainak egyesítését az északon már előrenyomult Görgeivel. Az I. hadtest csapatai március 23ig Cibakháza és Tiszaföldvár környékén állomásoztak, majd Törökszentmiklós, Kunhegyes, Kunmadaras útvonalon elindultak Tiszafüredre, ahová március 26-án érkeztek meg. Az új támadás megindítására azonban már Görgei ideiglenes fővezérsége alatt került sor, mivel Vetter március 28-én tartósan megbetegedett. Március 25-ig az I. hadtest a III. együtt Damjanich parancsnoksága alá tartozott. Március folyamán többször megváltozott az I. hadtest hadrendi beosztása, több alakulat más dandárba lett beosztva. Alakulatok cseréjére került sor egyes hadtestek között is, pl. a 6. hz a III.-ból az I.-be, míg a 42. hz az I.-ből a III.-ba került. Március 25-én megváltozott 57 HAJAGOS József 1994:75-77. o. 58 KÁRSA Ferenc 1993: 138-146. o.