Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka

A kápolnai csata, 1849. február 27. Máriássy- és a Dessewffy-(Bulharyn-)hadosztály között elhelyezkedő Poeltenberg-hadosztály is, amely Görgei hadtestéhez tartozott.) A hír valótlanságáról értesülve Klapka visszavezette a Dessewffy-(Bulharyn-)hadosztályt eredeti állásába. Csak hajnalban ismerte fel, hogy Schlik nem Eger, hanem Verpelét irányába folytatja a támadást. Nem tudta visszacsatlakoztatni az Idzikowski-különítményt és az Egerszalókra rendelt Sulcz-hadosztályt is sokáig hagyta tétlenül vesztegelni.

55 Klapka hibái csak a felelősség súlya alól mentesítik Dessewffyt. Az ellenségről való hírszerzés és a szomszédos hadosztályokkal való kapcsolattartás neki is feladata volt. Dessewffy egyébként a február 27-i csatanapon kivételes erélyről és bátorságról tett tanúbizonyságot. Schlik túlerejével szemben 10 órára a magyarok feladni kényszerültek Verpelétet. Ekkor azonban a Dessewffy- (Bulharyn-) hadosztály támogatására megjelent a Poeltenberg-hadosztály. Elsőnek érkező csapataival - a 14. hz-val és 2 század utász-, valamint a Dessewffyhez tartozó 34. hz-val rövid időre visszafoglalták a falut, de a császáriak újabb túlerejű támadásával szemben nem tudták megtartani. A faluból kiszoruló honvédek ellen Schlik támadásra küldte vérteseit. A vértesek rohamát Dessewffy 5 századnyi huszársága (2—2 század Császár- és Lehel-, 1 század Coburg-huszár) elszánt küzdelemben felfogta, de minden igyekezetük ellenére kénytelenek voltak visszavonulni. A lovassági küzdelmet azonban rögtön 55 HAJAGOS József 1994: 74-75. o.