Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka
naggyá. A közel 500 főből álló borsodi önkéntesek parancsnokságával Dessewffy Pongrácz Ferencet, a 20. hz századosát bízta meg. Sok problémát okozott a két századra leolvadt 20. hz is, amelynek parancsnoka, Bányafy Ferdinánd őrnagy mindig a legválságosabb pillanatban - pl. a január 4-i kassai ütközetben - vonta ki magát a szolgálat alól. Bányafy január közepén betegszabadságra távozott, helyette a két századot, míg azt össze nem vonták az 52. hz-val, Körmey Ferenc, majd Mecséry Ágoston százados vezényelte. A 4, majd 10 ágyúra bővült tüzérség parancsnokává Dessewffy a hadtestparancsnoksághoz írt jelentéseiben a lengyel Teofíl Lapinski hadnagyot ajánlotta, akit január 16-án megerősítettek beosztásában. 33 Sok probléma jelentkezett a fegyverzet területén is. Zászlóaljai közül legtöbb hiányossággal a 19. hz rendelkezett. Miskolcon a hiányzó fegyvereket nem lehetett előteremteni, mivel a helyben találhatóakat már korábban felhasználták más alakulatok felszerelésére. A hiányt csak részben enyhítette a Gömör vármegyéből érkezett, s az abaúji önkénteseknél fölös számban található fegyver. Dessewffy január 17-én további 150 fegyvert kért a 19. hz számára a hadtestparancsnokságtól. Rendelkezett a Szepesből és Gömörből érkezett ágyúk felszereléséről és fogatokkal való ellátásáról is. Valamennyi alakulata hiányt szenvedett ruházatban, lábbeliben és egyéb felszerelési eszközökben. Dessewffy saját hatáskörében tábori műhelyt és több lőszeres szekeret készíttetett. Krónikus hiány mutatkozott a puskák és ágyúk lőszerellátásában is, amelyre rendre felhívta a hadtestparancsnokságot. Azonban ezen ez sem tudott segíteni, mert a fegyver- és lőszergyárak januári Tiszántúlra történő költöztetése, s újbóli üzembe helyezése több hetes késést eredményezett a lőszergyártásban. 34 Mint az eddig leírtak is mutatják, Dessewffy nagy aktivitást fejtett ki a különböző szervezési feladatokban. Tevékenységéről elismerően nyilatkozott Szemere Bertalan kormánybiztos is. Január 14-i Klapkának írt levelében úgy említi Dessewffyt, „ki bátor, vállalkozó, nyugodt katona, és mint ilyen, a haza és ön becsületére érdemes. " Hasonlóan jellemezte másnapi OHB-nak írt jelentésében is. Január 16-án a jövőbe vetett bizalom hangján nyilatkozott Szemere az OHB-nak: „Klapka fővezér, Dessewffy és Bulharyn dandárvezér, - új •emberek, új szerencsét hoznak. " A felsorolt személyekbe vetett bizalmát Szemere megerősítette Görgeinek írt január 17-i levelében is: „Jött Klapka, Bulharyn, marad Dessewffy; az első értelmes, bátor, a másik tapasztalt, a harmadik vállalkozó katona. Jobb jövendőnek nézek elébe. " 35 Klapka a hadtestparancsnokság átvétele után arra utasította dandárparancsnokait, hogy naponta két órát gyakorlatoztassák alakulataikat, hogy ezzel csökkentsék kiképzési hiányosságaikat. Ennek az indokolt intézkedésnek a végrehajtása Dessewffy dandárjánál nehézségekbe ütközött. Január 15-én azt jelentette Klapkának, hogy: „A szolgálat azon katonaságra, mely itt dandáromban maradt, igen nehezül, mert négy vonalat Arnót - Szikszó — Szentpéter — Pest felé mindenkor szemmel tartani, 10 ágyúhoz... a szükséges fedezetet adni, helyben a szolgálatot tenni és e katonasággal parancsolatja értelmében naponta két óráig gyakorolni, miután az egész dandár többnyire szolgálatban leend, nem igen lehetséges. " 36 Az idézett jelentés érinti a Dessewffy-dandár feladatait. Miskolcról figyelemmel kellett tartania Schlik csapatainak lehetséges előrenyomulási irányait. Folyamatosan híreket kellett szereznie a Pest környékén állomásozó császári főerők mozdulatairól, különösen a Miskolc 33 HL 1848/49 7/7, 8/621, 9/104, 9/209, 9/285, 9/286, 9/402, 50/164, OL H 147 13. d. 61, 73, 127, 256, 444. f, KÖZLÖNY 1849. január 20. 34 HL 1848/49 9/104, 9/125, 9/285, 9/286, 9/402, OL H 147 13. d. 73, 96, 112. f. 35 OL H 2 OHB 1849:500, 609, 770, OL P 295 Görgey es. lt 37. es. b/10/c 36 HL 1848/49 9/286.