Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Dessewffy Arisztid, a vesztes ütközetek bajnoka

legkisebb panasz érkezik hozzám: az ilyen bűnös a hadi törvények értelmében szigorúan fog lakolni, az illető parancsnok pedig felelőség alá fog vonatni. " 30 A rendeletre is reagálva január 17-én Dessewffy azt jelentette Klapkának, hogy: „Egy közvitézt ki lopással vádoltatott, s kiről bebizonyult, hogy ezt elkövette 50 botütéssel fenyítettem meg, egy altisztet pedig tisztségéről letettem. Kiadtam a rendeletet, hogy ezentúl a rend és fegyelem feltartása a tisztek legfőbb kötelessége legyen. " 31 Az elharapódzott fegyelmezetlenséghez több tényező is hozzájárult. Ezek közé tartozott a kritikán aluli élelmezés. Ez már december óta folyamatos problémája volt a hadtestnek. A napokig élelem nélkül lévő csapatok több esetben egyéni és csoportos beszerzési akciókkal segítettek magukon. Dessewffy többször szóvá tette dandárjának rossz élelmezését. Január 2-án Garadnáról azt írta Mészárosnak: „Itt semmi nemű élelmi szerek iránt rendelkezés nem történt, e tekintetben még ily rossz helyzetben sehol sem voltunk, a megyei tisztviselők mind megszöktek, - de mindamellett hogy semmi intézkedések nem történtek, a parancsnokságom alatt lévő seregről gondoskodni fogok és semmiben sem fogom hagyni nélkülözni. " Erőfeszítései ellenére azonban a későbbiekben sem javultak dandárjának élelmezési viszonyai. Érdemes teljes terjedelemben idézni egy későbbi, február 16-i jelentését, amelyet a hadsereg főparancsnokságához írt: „Ezennel a tisztelt Főparancsnokságnak bejelentem, hogy az élelmezés minden kiadott rendeletek dacára rendetlenül folyik, - a hús melyet a többi dandárok többnyire ingyen kapták, — dandáromhoz tartozók által kivévén két esetet mindeddig készpénzzel fizettetett, sőt ritkán kapott is, - széna, zab többnyire későn érkezik, - a biztosok hanyagsága mindezen rendetlenségek oka — így például a hús rendes kiszolgálására rendelt biztos csak ma déltájban jött ide tudakozódni, vajon van e hús vagy nincs? ha addig a mészáros nem vágott volna miből főzött volna a katonaság, - szalonnát a katonaság már vagy 7 napja nem kapott, - kérném magamat mindenkor jó előre tudósíttatni mikor járul a katonaságnak ingyen hús, bor, szalonna, — és a biztosoknak keményen meghagyatni, hogy ily hanyagságokat el ne kövessenek. - Farkassányi főtábori élelmezési biztos úr által rendelt albiztosok[nak] kötelességük volna mindennap nálam jelentkezni, s még mindeddig nagyon ritkán kerültek szemem elé. " 32 A katonai fegyelem megbomlásához hozzájárult az is, hogy több alakulat nem rendelkezett parancsnokkal. Dessewffy dandárjánál ez igaz volt a 19. és a 26. hz-ra, a borsodi önkéntes nemzetőr zászlóaljra, illetve a tüzérségre. Ez problémát legkevésbé a 26. hz-nál okozott, mert a rangidős százados, Beöthy György kemény kézzel, nagy hozzáértéssel látta el a parancsnokságot. A zászlóalj parancsnoka, András János őrnagy a szikszói ütközet után jelentett „betegséget", s nem is tért vissza többet alakulatához. Beöthyt Dessewffy többszöri ajánlatára azonban csak március l-jén léptették elő őrnaggyá. A rátermett parancsnok hiánya nagyobb problémát jelentett a 19. hz-nál. Parancsnoka, Petróczy Károly őrnagy a budaméri ütközet napján, december 11-én köszönt le állásáról. Petróczy helyett a parancsnokságot ideiglenesen előbb Driska Szilárd százados, majd a sikertelen eperjesi támadás után Winkler Ferenc százados vette át. A zászlóaljról Dessewffy január 15-én azt jelentette, hogy: „... Winkler százados... a zászlóaljat a legnagyobb rendetlenségben vette által, s azt mindeddig — miután éjjel-nappal útban volt - még rendbe nem szedhette. " A zászlóalj parancsnoka végül az addig a szepesi ágyúk vezényletét ideiglenesen ellátó Nyeregjártó János százados lett, akit rátermettebbnek ítéltek Winklertől. Nyeregjártót január 18-án előléptették őr30 HL 1848/49 51/56. 31 OL H 147 13. d. 126. f. 32 HL 1848/49 8/122, 13/598.