Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)
összeköttetést teremteniük egymással, s miután a téli áradás visszahúzódott, minden irányból közelebb nyomultak az erődítményrendszerhez. A februárban még csak távolról létesí"tett ostromgyűrű szorosabbá vált. A hadászati kezdeményezést elveszítő császáriak számára kiemelt fontosságúvá vált Komárom bevétele, melynek körülzárása csapatokat kötött le, s akadályozta a Béccsel való összeköttetést. Az ostromhoz szükséges tüzérségi állásokat március 17-én kezdték kiépíteni a monostori Homokhegyen, ahonnan március 20-án kezdték meg a rendszeres ágyúzást és bombázást. Windisch-Grätz utasítása alapján elsősorban a még szeptemberben tűzvész által sújtott várost lőtték, hogy a megfélemlített polgárok maguk kérjék a vár feladását. Az ostromsereg parancsnokságát március 30-án átvevő Weiden táborszernagy - az aznapi feladásra való felszólítás elutasítása után - elrendelte a Csillagerőd, majd másnap a Vág-vonal elleni támadást. Ezek kudarca után rendelkezett az újszőnyi ostromágyú-telep elkészítése, s a Csillagerőd rendszeres lövetése iránt. 47 Komárom a ténylegessé vált ostromnak januártól és februártól is magára hagyatottabban nézett szembe. A február folyamán Debrecenbe küldött fútárok közül csak Nagy Dániel érkezett vissza március 7-én. O hozta meg a Puky kiterjesztett hatáskörét tartalmazó rendeleteket. Újabb futár, Nagy József csak április 4-én tudott bejutni a várba, tőle szerzett Török tudomást a március 10-i leváltásokról és kinevezésekről. A kinevezett új parancsnokoknak - az eleve a várban tartózkodó Szabó Zsigmond kivételével - nem sikerült bejutniuk a körülzárt erődítménybe. A magyar hadsereg ellentámadásának várható megindulásáról Kossuth március 29-én írt leveléből értesültek, mellyel Hetsch János főhadnagy április 5-én jutott be a várba. Másnap hasonló tartalmú levéllel érkezett Komáromba Poldrugáts Sándor főhadnagy is. így a hírektől elzárt és mindenféle segítséget nélkülöző Komárom védelme az OHB által mulasztásaik és erélytelenségük miatt elmarasztalt és leváltott parancsnokokra hárult, akik április 4-ig beosztásukbóli felmentésükről nem is tudtak. 48 Puky Török felkérésére március 5-én ostromállapotot hirdetett ki a város területére. Ennek alapján minden tartózkodási engedély nélküli személyek és azok, akik nem tudták el.látni magukat a szükséges élelemmel, kiutasítandók voltak az erődítményrendszer területéről. Meg lett tiltva a kapukon való ki- és bejárás, valamint a Dunán és a Vágón történő hajózás is. A rendeletek megszegői ellen haditörvényszéki eljárást helyeztek kilátásba. Az ostromállapot különösen súlyosan érintette a város szegényebb lakosait. Őket, mivel nem rendelkeztek a szükséges élelmiszerekkel, az ellenség által még meg nem szállt Vágón túli falvakban helyezték el. 49 Az OHB kívánságának megfelelően megalakították a várvédelmi tanácsot is. Tagjaiként Puky kérdésére március 13-án Török a következő személyeket nevezte meg: Török Ignác tábornok és várparancsnok; Puky Miklós kormánybiztos; Meszlényi Jenő ezredes, mint térparancsnok; Kosztolányi Mór ezredes, mint a várőrség parancsnoka; Mack József alezredes, mint a tüzérség parancsnoka; Ferdinand Querlonde, Janik János, Gr. Esterházy Pál alezredesek és Járossy Ádám őrnagy, mint dandárparancsnokok. Utóbbi tévedésből lett megnevezve. A továbbra is működő haditanács március 17-én újabb tagokat delegált a várvédelmi tanácsba, így Fekets János őrnagyot a lovasság, Turcsányi János századost a tüzérség, Járossy Ádám és Greskovits Sándor őrnagyokat pedig a gyalogság részéről. Az erődítési igazgatóságot Török Ignác képviselte, s ő elnökölt a várvédelmi tanács ülésein is. Április l-jén a hatékonyabb működés érdekében egyesült a várvédelmi bizottmány és a haditanács, 47 HL 1848/49 19/292, SZINNYEI József 1887: 107-111. o. 48 OL H 2 OHB 1849:6364, SZINNYEI József 1887: 76, 86. o. 49 OL H 109 Puky 1. d. március 5. f, SZINNYEI József 1887: 88, 115-116. o.
