Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)
amelynek tagjai jórészt azonosak voltak. Az igazi különbség az volt, hogy Puky csak a várvédelmi bizottmánynak volt tagja, de az iratok alapján annak ülésein sem vett mindig részt. 50 Még február végén vette kezdetét több, az erődítményrendszer védelmi képességét növelő intézkedés. Megvalósításukra több-kevesebb sikerrel márciusban és áprilisban került sor. Komoly feladatot jelentett egy új híd elkészítése a vár és a Csillagerőd között, mivel a régit, mint említettük, januárban elsodorta a jég. A híd építését Török már február 20-án felvetette Pukynak. A következő napokban Puky közvetítésével a város és a várparancsnokság meg is állapodott a híd építéséről. A város hajlandó volt a költségek meghitelezésére, s a szükséges anyagok jelentős részének az előteremtésére, valamint a szükséges munkaerő biztosítására. Az erődítési igazgatóság a hídanyag kiegészítését vállalta. Ezek után március elején megindult a híd építése. A kivitelezés irányításával Török Mazur Pál századost és Rothbauer Antalt bízta meg. Az ellenséges ostromkészületek előrehaladásával egyre sürgetőbbé vált a híd mielőbbi befejezése. Török március 19-i és 22-i sürgetései ellenére a hídépítés azonban lassan haladt. Ennek egyik oka az építkezésen dolgozó ácsok és hajóépítők szétszéledése volt. Ez valószínűleg az egyre hevesebbé váló ágyúzásnak tudható be, amely csüggesztőleg hatott a kedélyekre és félelmet gerjesztett. Másrészt a polgárok energiáit és figyelmét elvonta a hídépítésről az ellenséges ágyúzás által a várost érő károsodás is. A növekvő károk korábbi álláspontjának felülbírálatára késztette a város vezetését is. Amtmann Jenő polgármester március 26-án azzal a kéréssel fordult Pukyhoz, hogy „miután...Komárom városa az eddig szenvedett ágyúzások által tetemesen megkárosult, és hihetőleg nagyobb szerencsétlenségnek is néz elébe, - felkérem Kormánybiztos Urat, hogy az érintett hidat álladalmi költségen építetni szíveskednék. " Azonban Puky és Török is ragaszkodott a korábbi megegyezéshez, így a város csak költségeinek mielőbbi megtérítésére kérhette a kormánybiztost. A hídépítést közvetlenül is veszélyeztette az ellenséges ágyúzás. A városi tanács április 3-án arra kérte Pukyt, hogy intézkedjen a hajóhídnak az ágyúzástól védett Vág vizébe való vontatásáról. Török azonban a valós veszély ellenére is ragaszkodott a híd befejezéséhez, ami végül április 7-re elkészült. Hasznát sokáig nem vehették, mert április 12-én a császári tüzérség egyik tartóhajóját elsüllyesztette és használhatatlanná vált. A hídépítés erélytelenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikor megérkezik a felmentő magyar sereg, egy sokkal nehezebben kivitelezhető talphíd megépítéséhez mindössze 3 napra volt szükség. Természetesen a felmentő sereg jelenléte ösztönzőleg hatott az energiákra és a veszélyek elviselésére. 51 Török egy állandó talphíd megépítését tartotta szükségesnek a Vágón keresztül az Apályszigetre is. Ez által növelni lehetett a blokkházakkal megerősített sziget védelmi képességeit. Ebből kiindulva február 25-én azzal a kéréssel fordult Pukyhoz, hogy: „méltóztassék kieszközölni, hogy a nevezett tájon a vízár által partra kivetett magányosok talpjai nyugtatvány és utólagos megtérítés mellett híd építésre igénybe vétethessenek. " Nem tudjuk milyen sikerrel járt Puky közbenjárása a talpak (tutajok - H. J.) tulajdonosainál. Azt viszont tudjuk, hogy a tél folyamán igen feszültté vált a talptulajdonosok és a katonaság viszonya. Az okokról az érintett tulajdonosok március 12-én számoltak be Pukynak: „...az őrködő katonák, a rendkívüli hidegségtől kénszerítve, ép a közelekbe esett, könnyen gyúlékony s égő sindelyeinket hordták nappal és éjczakán tüzelni, - talp-kormányainkat elégették, talpjainkról a kötőpántokat lefeszegették, fenyőszálakat für ésszel öszvemetélték, sőtt egész talpakat is elhordták és elégettek. " A feszült viszony ellenére a még fellelhető faanyagból márciusban elkészült a híd. 52 50 OL H 109 Puky 1. d. 276., 338., 434., 446. 51 OL H 109 Puky 1. d. 95, 127, 133, 186, 228, 323, 325, 342, 377, 461. 52 OL H 109 Puky 1. d. 135, 178, 179.
