Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)

Az új parancsnokok kinevezésével Kossuth biztosítottnak látta a vár helyzetét, míg a márciusra tervezett magyar ellentámadás azt fel nem menti az ostrom alól. Az előállható rendkívüli helyzetre Guyon külön utasításban teljhatalmat is kapott tekintet nélkül a korábbi rendeletekre, intézkedésekre.

44 De valóban annyira aggasztó volt-e a helyzet Komáromban, mit ahogy azt Puky tudósításai lefestették? Véleményünk szerint nem. Kétségtelen, hogy a legmagasabb parancsnoki beosztásokat olyan személyek töltötték be a várban, akik utólag tekintve - katonai képességeik alapján - nem számítottak a legkiválóbbak közé. Ez igaz Törökre, Kosztolányira és Meszlényire is, de igaz olyan várőrségi parancsnokokra is, mint Gr. Esterházy Pál, Janik János és Gr. Zichy Ottó alezredesek. A hozzá nem értés számos hiányosságot eredményeit, pl. kellő felderítés nélkül a körülzároló csapatok túlbecsülését, s a kiképzési feladatok elhanyagolását. Ezen parancsnokként nem a legtehetségesebb emberektől azonban távol állt a vár feladásának gondolata, különösen azután, hogy az OHB-hoz kiküldött futárok révén értesültek annak működéséről, s az ellentámadási előkészületekről. Puky minden jószándéka ellenére részesévé vált a tisztek közötti intrikáknak, egyenetlenségeknek. Kormánybiztosi hatáskörének túlzott érvényesítésére törekedett ott, ahol annak becsületét eljátszották elődei, s ahol nem őt, hanem Br. Jeszenák Jánost kívánták e beosztásban látni. Tevékenységének kezdetén a Kosztolányival ellenséges indulatokat tápláló Thaly Zsigmond befolyása alá került. Thaly Törökkel is ellentétben állt. A Török várparancsnokságával megürült erődítési igazgatói állást magának akarta megszerezni, s ebben támogatta Puky is. Török azonban nem sokra értékelte Thaly mérnöki képességeit, s vele szemben Franz Heinrich százados előléptetését és kinevezését szorgalmazta. Puky kérésére azonban az OHB Thalyt léptette elő őrnaggyá. Az erődítési igazgatóság tényleges vezetését ennek ellenére sem tudta átvenni, mert Török ott továbbra is érvényesítette saját befolyását. így Thalytól befolyásolva Puky jelentéseiben a tapasztalt hiányosságok, mulasztások sokkal súlyosabb színben tűntek fel. Puky befolyásolhatóságát részben magyarázza az, hogy nem rendelkezett kellő ismeretekkel a helyi viszonyokról. Ebben a vele egyidőben városi kormánybiztosnak kinevezett Amtmann Jenő polgármesternek kellett volna támogatnia. Amtmann azonban családi okokra hivatkozva nem fogadta el a kormánybiztosi kinevezést.

45 Puky Thalyval való jó viszonya nem volt tartós, áprilisban Lenkey és Guyon mellett vele is összekülönbözött. Április 22-én az alábbiakat írta Kossuthnak: „ Thaly Zsigmond - bár hazafiúi szent érzete ellen szót emelni nem lehet - nem azon ember ki itt hasznos szolgálatot tehessen, ő egy nyughatatlan cortes, legnagyobb mértékben intriqent ember, kinek itt léte káros lehet, mert ha valaki az őzsarnok ideáját nem követi, tanácsát nem kéri, annak halálos ellensége, ellene kész - kibékülve legnagyobb ellenségeivel is - alattomosan mindent elkövetni,...kérem Thalyt más helyen alkalmazni, mert őt sem a polgárság, sem a katona nem szereti; ő alattomos - ha elmegyen nagy molytól szabadul meg Komárom... " 46 Az árulással határos mulasztásokkal vádolt, s ezért március 10-én leváltott parancsnokok nemzeti ügy melletti kitartását legjobban a megnehezedett körülmények közötti márciusi és áprilisi helytállásuk bizonyítja. Március elejére az ostromló dandároknak sikerült szoros 44 KLÖM XIV 675. o. 45 OL H 2 OHB 1849:1201, 3600, SZINNYEI József 1887: 106-107. o. 46 OL H 2 OHB 1849:6364.