Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)

Hajagos József: Török Ignác, a szabadságharc hadmérnök vértanúja (Török Ignác szabadságharc alatti tevékenységéhez kapcsolódó okmánytár)

1837/38-ban a vezérkari akadémiák mintájára szervezték át. A magasabb szintű tisztképzés képzettebb oktatói gárdát igényelt, így Török Ignác számára a testőrséghez való áthelyezés szakmai elismerést is jelentett a kitüntető udvari szolgálat mellett. A testőrségben eltöltött szolgálati évek (1839—1846) alatt tanítványa volt az 1848/49-es szabadságharc 56 tisztje, köztük Görgei Artúr és Klapka György. Említést érdemel Krivácsy József is, aki alezredes lett a szabadságharcban, s Komáromban - még századosként - hónapokig Török alárendeltje volt. A testőrség oktatói között volt az érintett időszakban Répásy Mihály és Csepy János is. Előbbi a szabadságharcban tábornok, míg utóbbi őrnagyi, majd alezredesi rangban a komáromi nemzetőrség parancsnoka lett. Török tagja volt annak a testőr különítménynek, amely V. Ferdinándot 1840-ben elkísérte a pozsonyi országgyűlés berekesztésére. Ez volt egyetlen találkozása 1848 előtt a magyar politikai élettel. Alőrmesteri beosztásának megtartása mellett 1841-ben előléptették őrnaggyá. 1846 áprilisában visszahelyezték a mérnökkarba, mert az akkor kevés képzett mérnökkari törzstiszttel rendelkezett. A testőrségtől való távozásakor elöljárói - Br. Martiniz András testőrkapitány (táborszernagy) és Petrich Zsigmond testőrfőhadnagy (vezérőrnagy) - szolgálati jellemzést készítettek róla. E szerint Török Ignác őrnagy egészséges, jóindulatú, igen tevékeny, jó szellemi képességű tiszt. A műszaki szolgálaton kívül egyéb katonai képzettsége csak annyi, amennyit az akadémián elsajátított. Szakmáján kívül, amelyben nagyon jártas, földrajzból és történelemből is meglehetős ismeretekkel rendelkezik. Középszerű lovas, lóismeretei nincsenek. A testőrségben nagyrabecsült, alárendeltjeivel szemben méltányos. Fellépése polgári személyekel szemben udvarias. Takarékos, hibái (iszákosság, kártyázás) nincsenek.

5 A mérnökkarba való visszahelyezése után Galíciába, a lembergi erődítési igazgatósághoz osztották be. Innen 1848 februárjában áthelyezték a horvátországi Károlyvárosba erődítési igazgatónak és előléptették alezredessé. Új állomáshelyén tartózkodott, amikor bekövetkeztek az 1848-as márciusi forradalmi események. Helyzete meglehetősen kényelmetlen volt. A hadmérnöki főigazgatóságon kívül alá volt rendelve a zágrábi főhadparancsnoknak is, amely tisztséget a mindenkori horvát bán töltötte be. Horvát bánná az uralkodó 1848. március 23-án Br. Josip Jellacicot nevezte ki. Jellacic báni működését az áprilisi törvények, illetve az annak alapján működő Batthyány-kormány ellen fejtette ki. Ebben a kényelmetlen helyzetben érte Törököt az augusztus 6-i keltezésű parancs, amely Aradra rendelte erődítési igazgatónak. Még mielőtt elindult volna új állomáshelyére, az áthelyezési parancsot Komáromra módosították. Komáromban egykori évfolyamtársától, a nyugalomba vonuló Br. Karl Schaurath alezredestől kellett átvennie az erődítési igazgatóságot.

6 Az, hogy a Magyarország ellen készülő Jellacic nem támasztott akadályokat áthelyezése elé, az annak a jele, hogy a horvát bán Törököt egy császári szempontból megbízható tisztnek tartotta. Török Károlyvárost szeptember közepén hagyta el, s Bécsen keresztül utazva indult el Komáromba. Megérkezésének pontos dátumát nem ismerjük. Egy szeptember 25-i kormánybiztosi jelentés szeptember 27-re tette Török várható megérkezését. Megérkezésekor a vár parancsnoki viszonyai meglehetősen zűrösek voltak. Br. Friedrich Mertz altábornagy miután meggyőződött arról, hogy megbízható csapatoktól megfosztva nem tudja a 5 VIGOS Géza 1941: 11-14. o., HELLEBRONTH Kálmán 1939: életrajzi adatok, GÖRGEY István 1916: 78., 84. o. 6 OL H 75 HM 1848:4891., VIDOS Géza 1941: 14. o., SZINNYEI József 1887: 31. o.