Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hermann Róbert: Poeltenberg Ernő, a szabadságharc tábornoka
vonalon állomásozó hadtesteinek műveleteit koordinálja. A főseregnek azonban volt egy kisebb csoportosítása is, amelybe a VII. hadtest, illetve a komáromi várőrség, a VIII. hadtest tartozott. Ennek volt egy külön főparancsnoka, Klapka György vezérőrnagy, Komárom várparancsnoka személyében. A VII. hadtest tehát Klapka alárendeltségébe került, így Poeltenberg részben saját belátása, részben Klapka utasításai szerint járt el. Június 7-én délután 4 órakor az ellenség megtámadta és Abdáig űzte az öttevényi magyar előőrsöket. A zámolyi előőrsök szintén kénytelenek voltak kiüríteni a falut. Június 8-án Öttevényről az abdai, Zámolyról az újfalui előőrsöket érte támadás. Abdánál csupán kisebb csatározásra került sor, s a délután folyamán az ellenség vissza is húzódott. A másik ellenséges oszlop Zámoly és Újfalu között félúton ütközött meg az elé siető magyar csapatokkal, amelyek oldalba fogták, s nem csupán visszavonulásra, de Zámoly kiürítésére is kényszerítették. Poeltenberg az összecsapásról szóló jelentésében tudatta azt a hírt is, hogy orosz csapatok érkeztek Pozsonyba, s a cs. kir. csapatok jelentős része valószínűleg a jobb partra kelt át. Tudatta azt is, hogy az ellenség Kapuvár és Sopron felől Csorna felé vonul. Június 12-én már határozottan jelentette, hogy Csornát az ellenség megszállta. 84 Június 13-án Poeltenberg megtámadta az Öttevénynél álló cs. kir. előőrsöket, s elűzte őket. Ezt követően Zámbelly Lajos ezredes, a hadtest vezérkari főnöke Enesén át Kónyra nyomult előre, s elűzte az itt lévő cs. kir. csapatokat. Ezalatt Kmety György önálló hadosztálya a Csornán állomásozó Wysst támadta meg, s súlyos vereséget mért rá. Az ütközetben maga Wyss is elesett. Az ütközet azzal az előnnyel is járhatott, hogy meggyorsítja a cs. kir. csapatok remélt átcsoportosítását a Duna jobb partjára, s ezzel megkönnyíti a Vág mentén tervezett magyar támadás sikerét. 85 A június 16-án Zsigárdnál megkezdett támadás azonban vereséggel végződött. Az újabb támadást Görgei személyesen vezette. Poeltenbergnek meg kellett akadályoznia, hogy a Duna-jobbparti cs. kir. erők erősítéseket küldjenek a csallóköziek számára. Ezért június 20-án Mosón és Hédervár felé hajtott végre erőszakos felderítést. Csapatai kiűzték a lébényi cukorgyárból és Barátföldről az ellenséget, s miután a Mosonban tartózkodó ellenséges erők gyalogsága felfejlődött, visszavonultak korábbi állásaikba. Poeltenberg tehát eleget tett feladatának, de ez is kevés volt ahhoz, hogy a balparton és a Vág-mentén túlerővel rendelkező cs. kir. és orosz csapatok peredi győzelmét, s ezzel a magyar támadás kudarcát megakadályozza. 86 A Győr védelmével kapcsolatos intézkedések megmaradtak Klapka, s vezérkari főnöke, Szillányi Péter őrnagy kezében. Klapka és Szil lányi a peredi csatát követően naponta (néha többször is) írtak Poeltenbergnek. Klapka már június 23-án számolt egy Győr elleni támadással, s Poeltenberg lelkére kötötte, hogy a várost védeni kell, de nem mindenáron. 87 Június 24-én Klapka megbetegedett, de már másnap arról értesítette Poeltenberget, hogy az ellenség valószínűleg meg fogja támadni Győrt. Az első erősítéseket azonban csak június 26-án indította útnak, de még ezen a napon is úgy vélte, hogy a Vág-mentén Komáromhoz legközelebb álló, s valamennyi közül a leggyengébb II. hadtestnek csupán egy dandárját kell Kmety megerősítésére Pápára küldeni. 88 84 Operations-Journal és MOL Görgey-lt.Elnöki lev.-jkv. No. 85-89. 85 MARKÓ Árpád - BALÁZS József, 1960 86 MOL Görgey-lt. Elnöki lev.-jkv. No. 92-93. 87 Magyar fordításban közli GÖRGEY István, 1888. II 572. 88 Az iratokat magyar fordításban közli GÖRGEY István, 1888. II 622-626, 630-631.
