Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete
A zsák közök a Petőfi utcára kelet-nyugati irányban a szalagtelken egymáshoz épített házakból álló települési forma. Határai délről a Vezekényi, nyugatról a Petőfi, északról és keletről a Dózsa György út páros oldalon épült házak határvonala. A házak homlokzata délnek, tűzfaluk északra néz, homlokzatuk előtt általában délre pár méter (1-2 m) keskeny kert csík van, a kert előtt, és a tűzfal mögött vezetnek, a 2-3-5 m. szélességű közök. Az utca frontra néző házak homlokzata népi jellegű, barokk, klasszicista, romantikus, eklektikus díszítésű. 59 A Bél Mátyás által említett nemesi kúriákat a XVIII. század közepétől emeletes formában átépítik. A ferencesek História Domusa szerint 1769-ben a Fő téren, és a Szent Bertalan templom körül már 8 emeletes épület volt, melynek egy része ma is áll, ha pedig nem, a helyeiket be tudjuk azonosítani. Ezek a következők: 1. Haller Sámuelé a Sólymos utcában (Petőfi u. 30-32-34, ma is áll), Haller másik háza a piacon (valószínűleg a Szent Bertalan u. 2, ma is áll/, 3. Erős, illetve Csöke kúria (Fő tér 5, átalakítva ma is áll), 4. a gróf Forgách - ház (Fő tér 13. ma Városháza, részben ma is áll), 5. Páldeák, majd Stőssel ház (a mai Fő tér 2. helyén állt), 6. Grassalkovich-ház (fő tér 10. ma is áll), 7. Grassalkovich másik háza, a Három Rózsa Fogadó (Móricz Zs.u. 1. Budapest Bank épülete, ma is áll), 8. Almásy Pál háza a Bene utcában (Szent Bertalan u.3., Felsőrészi Plébánia épülete, ma is áll). 60 1. kép Gyöngyös látképe céhlevélről 1776 után A Fő téren építette fel a város 1782-83-ban az emeletes városházát 61 , melyet 1948-ban bontottak el. Településszerkezetileg igen fontos gróf Grassalkovich Antal a Fő tér végén (Móricz Zs.u.l.) felépített emeletes háza, mely már szerepel Gyöngyös 1740-es évek elején készített térképén. 62 Ugyanis ez az épület megbontja az eddig egységes Csapó (Jókai) utcát, elválasztja tőle a Fő teret, ennek a déli lezárása. A város nyugati részén, a Nagypatakon túl, eddig megművelt területen az első jelentős építkezés 1767-1774. között az Quadri Kristóf által megépített megyei laktanya volt, melynek telkét gróf Grassalkovich Antal adományozta. 63 Ez az építkezés elősegítette a város a 59 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 183-184 60 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 60. 61 KOVÁCS Béla 1984. 166. 168. 169. 62 MOL. S. 31. Gyöngyös kéziratos térképe 1740. körül 63 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 195.
