Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Molnár József: Gyöngyös településszerkezete

Nagypatak nyugati, jobb oldali terjeszkedését, a Deák Ferenc utca keleti oldala már az 1780-as évekre kialakult.

64 A város keleti határa a XVII-XVIII. században mai Koháry út nyugati oldalán lévő házak, kertek voltak. A keleti oldalon csak pár épület volt, a Szent Erzsébet templom, és a középkori ispotály. Mellette volt a vásártér (ma is Búzapiacnak nevezik a gyöngyösiek), itt építette fel báró Haller Sámuel a XVIII. század első felében az Oroszlán vendégfogadót, melyet 1904-ben bontottak le a mai Koháry u.4.sz. épület építkezésekor. A vendégfogadó mellett kertből 1810-1 l-ben Haller Sámuel örökösei 3 házhelyet osztottak ki, és ezzel indult meg a tér keleti felének - páros számozású - kiépülése, mely az 1850-es évekre kialakult.

65 A felépült házak nagyobb része az 1970-es évekig fenn is állt. A Dózsa György utca a XVIII. század közepétől kezdett kialakulni báró Haller Sámuel birtokán épített uradalmi magtár (a Kórház régi épülete, Dózsa Gy.u. 22.) vonalában. A század végére az utca déli része, a Bene utca felé kiépült, azonban az itt épült kis jobbágy házakat a XIX. század elejétől nagyobb, módos jobbágyok épületei váltották fel. Az utcának csak az eleje van meg, mert a 8.számú épülettől a Kórházig épülteket 1982-ben lebontották. A Dózsa György utcából nyíló Vezekényi utca eredetileg Fény utca sarkán állt a Fény kapu, a Vezekényi u. 24.sz. épület falába 174l-es évszámmal egy befalazott oszlopcsonk emlékeztet az egykori városkapura. Az utca eredetileg igen keskeny volt, a Petőfi utca zsák közébe torkolt, Nagy köz volt a neve. Mai formája az 1866. évi tűzvész után alakult ki.

66 A Dózsa György út a Petőfi utcába vezet. A ,,Benei Hóstya" első lakói mint már említettük a XVII század első felében telepített szlovák iparosok voltak. A mai Mátrai utca mindkét oldalon a Belső Mérges patakig a XVIII. század végén kezdett beépülni az utca keleti házsorával, melynek nyugat, keleti irányú utcái kialakulása a XIX. század elején indult meg, szűk, zsák közös beépítésben.

67 1770-1780 körül a Szent Erzsébet templom közelében báró Orczy Lőrinc megépítette az Orczy kastély régi épületét, melyet 1826-27-ben átépítettek a mai formájában. Ekkor angolparkot is kialakítottak, mely miatt 81 jobbágyházat kisajátítottak a Benei hóstyából.

68 A város nyugati szélén a mai Deák Ferenc utca keleti házsora az 1780-as évekre már kialakult. A nyugati oldala, a Kálvária part, az 1820-as években kezd beépülni, mert báró Orczy Lőrinc földesúr a Kálvária part alatti szőlőjéből házhelyeket alakított ki, a mai Damjanich, Deák Ferenc, Bajza József, Aranysas utcák által határolt területen. A ,,Három ló utca" — utalás a húzós partra — nyugati oldalán ezen házakkal kezdődött a beépítés, mely 1855 körül a 29-es számú házig (Május 1. lépcsőig) beépült.

69 Az utca neve ekkor Úri utca, majd ezután kapta a Deák Ferenc nevet. Az utcavonal 1883-ra végleg kialakult, a keleti oldal 1900-ra épült meg, de alig pár ház, ez így is maradt 1950-ig. A Kálvária part északi részén a Deák Ferenc, Damjanich János, Szent Gellért, és Bajza József utcák által határolt lakóterület 1820-1900 között alakult ki. A város déli részében, a mai Arany János utcában a XVII. századi református temető helyén építették fel 1794-95-ben a református templomot, a paplakot, és iskolájukat. Az 64 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 39. 65 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 27. 66 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 40. 198. 67 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 200. 68 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 133. 69 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. III. 39.