Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Adatok a Mátra Múzeum történetéhez

muzeológiai oklevéllel a Heves-Egri Múzeum vezetője voltam. Előzőleg a Néprajzi Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeum elnökségén és a sárospataki Rákóczi Múzeumban dolgoztam, szereztem tapasztalatokat és ismereteket ezen a szakterületen. Egerben egy modern intézmény megszervezése volt a feladatom, amit előtte Sárospatakon már sikeresen indítottam el.

3 Ezekben az években kezdődtek meg a megyei műemléki topográfia helyszíni munkálatai, amelyek során Heves megye minden települését bejártam, feljegyzéseket, fényképeket készítve a településformáról, a népi építészetről, s így felkerestem Gyöngyöst és környékét is, tehát ezen a téren és helyszínen voltak ismereteim, tapasztalataim. 4 Múzeumszervezés 1955-ben a múzeumok még nem a helyi hatóságokhoz, hanem a Népművelési Minisztériumhoz tartoztak, s a tanácsoknál felmerülő vagy velük kapcsolatos ügyeket ezért nem közvetlenül, hanem a minisztériumon keresztül intéztük.

5 A gyöngyösi múzeum létesítésének első lépései ezért tanácsi vonalon indultak el: hallomásból tudtam meg, hogy Cseres János, a Gyöngyösi Járási Tanács elnöke Egerben, a megyei tanácsülésen felvetette egy gyöngyösi múzeum létesítésének gondolatát. Betartva a szolgálati utat, a megye továbbterjesztette az ügyet a Népművelési Minisztériumhoz és így kezdődött meg a szervezés, aminek azonban már voltak előzményei, de szerényebb eredménnyel. A minisztérium 1955. március 14-én kelt levelében kért fel arra, hogy ez ügyben vegyem fel a kapcsolatot a gyöngyösi városi és járási tanácsok vezetőségével elsősorban azért, hogy „szakanyag" vásárlására fedezetet biztosítsanak. Ha erre kedvező választ kapok, személyesen irányítsam, illetve végezzem a tárgyak gyűjtését a járás községeiben. Felkérnek továbbá, hogy vegyem fel a kapcsolatot a minisztérium Költségvetési Osztályával, ami előre vetette a későbbi anyagi támogatás lehetőségét is, valamint keressek egy félfoglalkozású múzeumvezetőt és ránézve tegyek javaslatot a főosztályhoz.

6 Intézkedéséről a főosztály értesítette az illetékes tanácsokat is.

7 A felkérésnek megfelelően tájékozódtam a járási tanácsnál, ki szokta a múzeum ügyeit intézni. így jutottam el Nagy Gyulához, a gyöngyössolymosi iskola igazgatójához. Róla mindenütt a legjobbakat hallottam, agilitásáról, kiváló szervezőképességéről, találékonyságáról és sokirányú kapcsolatairól, amelyek jórészt a vadászokra épültek. Nagy Gyula, mint maga is vadász, elsősorban a természettudomány, az erdő, a madarak iránt tanúsított erős érdeklődést. Haladéktalanul fel is kerestem és otthonában hosszú, éjszakába nyúló vita jellegű megbeszélést tartottam vele az addig végzett munkáról és terveiről. Ezen az első találkozásunkon kiderült, hogy a múzeumot természettudományi jellegűnek képzelik el úgy, hogy vegyes profilú intézmény legyen, amelynek fő feladata madártani, állattani, rovartani megfigyelés lenne és emellett helyet kapna az épületben egy ilyen jellegű 3. BAKÓ Ferenc 1995. 4. A munka eredményei 1969 és 1978 között jelentek meg 3 kötetben. A topográfiai rendszerben, betűrendben felsorolt települések mindegyikében én kutattam és írtam a települést, a népi építkezést tárgyaló részeket, s így a gyöngyösi járást is. Egyedül Gyöngyös város népi, polgári építészete maradt ki ebből, amit Vargha László vállalt, de betegsége miatt nem tudott befejezni. Lásd DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál (szerk.): Heves megye műemlékei. 5. így volt ez 1962-ig, amikor a múzeumok legnagyobb része, így az egri is, tanácsi kezelésbe került. 6. A teljes szöveget lásd a Függelékben: I. sz. 7. Bakó Ferenc minisztériumi megbízatásáról Gyöngyös Járás V B. Elnökének értesítés. 1955. III. 14.