Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

Hazai látogatók száma Külföldi látogatók száma Év Személy Év Személy 1910 2290 1910 48 1911 2900 1911 70 1912 ? 1912 ? 1913 4600 1913 206 A gyöngyösi látogatók számát nem jegyezték, azok adatai az összesítésekben nem szerepeltek. A legfontosabbat - biztonságos és rendeltetésszerű elhelyezésüket a polgármesterek, különösen Kemény János, fő feladaüiknak tekintették. Hogy mégsem oldották meg, nem az ő mulasztásuk volt. Az pedig, hogy 1917-ben Gyögyöst a tűz megsemmisítette, a múzeumi eredmények nagyrésze is megsemmisült. Noha e téren is újra kellett kezdeni, a múzeumügy útja már nem volt járatlan. Ebben éppen az 1918-ig bemutatott múzeumalapítási kísérletek és eredmények lendítették át a további évek küzdelmeiben. Ez a lendület már 1918-ban tapasztalható volt. 1918 nyarán dr. Bozsik Pál, felsővárosi róm. katolikus plébános a Kálvária udvarán barakkokat építtetett, és azokban tanárok közreműködésével darabonként áttekintették a tűzvész után odaszállított múzeumi tárgyakat. A súlyosan sérült, tönkrement anyagot selejtezték. A plébános ekkor fogott hozzá a tűz iszonyú napját megörökítő különgyűjtemény összeállításához. (Tárgyi, fénykép, visszaemlékezés, hírlapi gyűjtemény „osztályokat" létesített.) Dr. Bozsik és segítői három hónap alatt valamennyi múzeumi anyagot átvizsgáltak, és a ferences egyházi gyűjtemény kivételével elhelyezték a Kálvária bejárati épületrészeiben.

94 Október l-jén dr. Bozsik és Kemény polgármester levélben kérte dr. Szmrecsányi Lajos egri róm. katolikus érsek engedélyét ahhoz, hogy „a gyöngyösi museumok tűz utáni felette értékes, becses mennyiségű és curiositas jellegű" gyűjteményét bizonytalan ideig a Kálvária-épületben tárolhassa a város. Dr. Szmrecsányi beleegyezése már 1918. október 8-án megérkezett.

95 A dr. Bozsik-Kemény-féle lépés az ideiglenes elhelyezésre a lehető legjobb volt. Ugyanis sem a forradalom, sem a tanácsköztársaság idején a Kálváriaépületben elhelyezett múzeumi gyűjteményt a tömeg nem bántotta. (Dr. Bozsik a forradalmak alatt meghatározó politikai és társadalmi szerepet játszott Gyöngyös életében.

96 Ezért a múzeumügyre nem maradt ideje.) A forradalmak vezetőinek figyelmét április végéig elkerülte a gyöngyösi gyűjtemények további sorsa. Akkor a helybeli Katona- és Munkástanács „népi müseum" alapítását és a Fő téri forradalmi emlékmű felállítását tervezte. A megnyitását május l-re időzítette.

97 Gyanítható, hogy a múzeumot (és az emlékművet) a túl rövid felkészülési idő miatt nem nyitották meg. A következő napokban pedig a megindult ellenforradalmi fegyveres és politikai támadás terelte el a figyelmet a múzeumról. Dr. Bozsikot, a helybeli ellenforradalom egyik fő szervezőjét a tanácshatalom Budapesten 94 RIGÓ András közlése 95 GYF RKP [., Karzati gyűjtemény. Dr. Bozsik Pál levelezése. Nem iktatott iratok. Töredék, az 1918. évi levelek 96 BACHÓ László, Dezséri 1940. 142-188. 97 GYVT V. B. I. Barna-féle gy., Gyöngyös Megyei Város Képviselő-testülete Közgyűlésének iratai. Válogatás, az 1948. február 12-i rendes közgyűlés 11/19. kgy. 1948. 804/ki. 1948. sz. jkve. Történelmi előterjesztés 1918/1919-1948-ig c. gépelt folyamodvány. A részletes tervezet Bakó István tulajdonában. Máig nem ismert, hol akarták a múzeumot megnyitni.