Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

bebörtönözte. Miután hazatért a börtönből, heteken át hittevékenységgel és a plébánia vezetésével foglalkozott.

98 A Kálvária-gyűjteményt tovább is lakat alatt tartotta. II. A múzeumügy folytonossága és új arculatai 1919-1944 között Az 1919 őszén polgármesternek választott dr. Puky Átpád az 1920. november 3-i városvezetői tanácskozáson az ME újjászervezésével egyidőben újjáélesztette a múzeumügyet is.

99 Megbízta az ME ideiglenes elnökét, Stiller Jánost a múzeumok összevonhatóságának tanulmányozásával. A megbeszélésen jelen levő dr. Bozsik az egyházi gyűjtemények helyéül végképp a Kálvária épületét javasolta. Vele szemben Guba Pál tisztelendő emlékiratban kérte a várostól az 1917-ben leégett és azóta romos Szentháromság-templom, vagy Rossz-templom és szegényház újjáépítését, valamint szomszédságában az egyházi múzeum épületének felállítását. A gyűjtemények sorsával és a két pap tervezetével több tanácskozáson is foglalkoztak. Végül 1921. január 11-én dr. Puky jóváhagyta a Stiller-Bozsik-féle tervezetet, ellenben a Guba-féle emlékiratban foglaltakat „a város lehetetlen pénzügyi helyzetére" hivatkozva elvetette.

100 Guba ezt visszautasította, és hozzálátott a három évtizedes sziszifuszi küzdelemhez, hogy rendbe hozza a Kis-, vagy Rossz-templomot, azaz a Szentháromság-templomot, és múzeumalapítási elképzelését is megvalósítsa. Nem fogadta el azt a polgármesteri tervet, amellyel különben a Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) szintén egyetértett, hogy a Rossz-templomot és a környező szegényházi építményt a Jókai utca majdani kiszélesítése végett le kell bontani.

101 1919 -tői a múzeumügy folytonosságát éppen a tűz után megmarardt értékek elhelyezési gondja adta. Új vonását pedig az a törekvés, amely egyházi és világi múzeumeggyüttest akart létrehozni. 1920-ban a városvezetők jó szándéka ellenére a gyűjtemények sorsa bizonytalanná vált. A város látta, a Kálvária épülete még a raktározáshoz is elégtelen, ezért nem ellenezte azt a megyei tanfelügyelői rendelkezést, amely szeptember 15-i hatállyal megbontotta a tanszermúzeum egységét: valamennyi szemléltető eszközét a gimnáziumnak juttatta, tárgyi eszközeinek egy részét pedig a Kálváriából a városháza alagsorába és földszinti két termébe szállíttatta. Ezzel valamelyest csökkent a Kálvária termeinek zsúfoltsága.

102 Viszont az említett rendelkezéssel megszűnt a megyei tanszermúzeum. A romjaiból épülő Gyöngyös tovább sem adhatott helyet a Mátra Múzeumnak. Az 1923. évi megyei ismertető szerint „értékes műdarabjai szanaszét vannak elraktározva".

103 Ez a szétszórtság azt az állapotot mutatta, amely az 1917. évi tűz után következett, tudni illik az ME Mátra Múzeuma gyűjteményének maradványait visszaszállították korábbi helyeikre. Ugyanakkor a Kálváriából dr. Frindt Ferenc József igazgató főorvos is visszahozatta az újjáépült kórház alagsori termeibe az épen maradt orvosi és gyógyszerészi emlékanyagot, így tett a HMGE, a Kaszinó és a Gyöngyösi Ipartestület is a saját anyagával.

104 Korábban úgy véltük, „évtizedeken át elő sem került a múzeum ügye a városházán".

105 98 GYF RKP [., Karzati gyűjtemény. Dr. Bozsik Pál levelezése. Nem iktatott iratok. Töredék, az 1918. évi levelek és VARGHA Tivadar 1920, 83-119. 99 GYVT V. B. I. Barna-féle gy., az 1920. évi töredék, az 1920. nov. 3-i gépírt fogalmazvány, 1-5. 100 Uo., MO, az 1849-1950. évi közművelődési gyűjtemény, Múzeumiigy, az 1921. jan. 11-i és 13-i leiratok, fogalmazvány 101 GYVT V. B. Barna-féle gy., az 1922. évi töredék és BACHÓ László, Dezséri 1944, 131-135. 102 HONTERT Rezső 1964. 6. 103 Heves Megyei Compass 1923. 90. 104 HONTERT Rezső 1964. 1 1. 105 MISÓCZKI Lajos 1984. 639.