Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
rer Ferenc m. kir. konnánybiztos jóváhagyásával elkészítette Warga Lászlóval, Budapest főmérnökével Gyöngyös általános rendezésének tervtanulmányát. Warga ennek első, részletes fejezetét, „Gyöngyös város belső részének szabályozási és beépítési tervét" még 1917. november 21-re kidolgozta, 1918. május 15-ig pedig mérnöki gárdájával annak a 10, hatalmas méretű középületnek a rajzát is elkészítette, amelyhez december l-ig még 11 létesítmény tervét kapcsolta. Az első 10 monumentális épület között Warga a leendő múzeum, szobor- és képcsarnok háromemeletes tömbjét is megtervezte. 92 (A 21 épületből csak kettő készült el, a tűzoltópalota és az egyemeletes adóhivatal.) Sajnos, a KeményWarga-féle múzeumépület terve a mai napig nem valósult meg. Láthattuk, a múzeumalapítási törekvések harmadik, 1886-1919 közötti időszaka milyen szép eredményeket hozott az első világháborúig. A tárgyi és személyi feltételek, egyes csoportigények olyan szerencsés egybeesésének lehettünk tanúi, amelyek - ha esetenként vargabetűkkel is - kedveztek létrejöttüknek és működésüknek. A Mátra Múzeum és a Heves Megyei Altalános Tanító Egyesület Megyei Tanszermúzeuma betöltötte közművelődési küldetését. Tevékenységükben figyelembe vették a helyi szűkös lehetőségeket. Törekvéseik sajátos helyi vonásokkal jelentek meg, ugyanakkor országos gyakorlatot, vagy tervezetet is figyelembe vettek. Felkeltették a lakosság érdeklődését a helytörténet és a környék szépségei iránt. Erősítették a lokálpatriotizmust és a hazaszeretetet. Elérték, hogy sokan támogatták adományokkal, emléktárgyakkal ezeket a múzeumokat. A gyűjteményeket amatőr és szakképzett férfiak gondozták, tudományos kutatók tanulmányozták, és sok ezren látogatták. (A tanszermúzeumban elsőként tartottak a megyében múzeumi tanórákat az elemi, polgári, ipari és kereskedelmi iskola, sőt a gimnázium tanulóinak is.) 1896-ban a millennium tiszteletére, 1908-ban a HMGE fennállásának 50. évfordulója emlékére alkalmi kiállítást rendeztek, 1899-ben a szabadságharc emlékére ereklye múzeumot létesítettek. A gyöngyösi múzeumok elsőként tartottak ismeretterjesztő előadásokat is, ezekkel növelve Gyöngyös közművelődésének tekintélyét. 93 Adatok a múzeumok életéből: Mátra Múzeum Hazai látogatók száma Külföldi látogatók száma Év Személy Év Személy 1910 1840 1 ( )1() 33 1911 1410 1911 49 1912 2350 1912 101 1913 3010 1913 169 92 MOLNÁR József 1971. 22. A tervrajzok egy része ma a Mátra Múzeum és a ferences könyvtár gyűjteményében van. 93 GYVT V. B. L. MO, az 1849-1990. évi közművelődési gyűjtemény, 1867 1918. évi töredék. Az 1910-1913. évi statisztikai összesítés.
