Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957

A múzeumi bizottság a gyűjteményt nem „holt tárlatnak", hanem „élő történelemnek, földrajzi és természetrajzi" szemléltető eszköznek tekintette. Ezt Lerner Vilmos gimnáziumi tanár ötletes módszertani írása igazolja, amellyel elsőként népszerűsítette a múzeumi tanórákat: „(Lépjünk) a Mátra Osztály... folytonosan gyarapodó múzeumába, (ahol)... a tanító készen találja azon anyagot, melyet ügyesen felhasználva növendékeit a ministeri terv szellemének megfelelőleg oktathatja a földrajzban..."

40 A múzeum kérésére Kandra Kabos megírta a Bene vára a Mátrában című történelmi esszéjét, amelyet az MO 1890-ben 250 példányban megjelentetett. Ez volt az első olyan figyelemfelhívó kiadvány, amely a Mátra idegenforgalmát országosan szolgálta. Az MO évenként növelte a múzeum működtetésére fordított összeget:

41 1891. december 27-én az MO átlépett a Magyar Turista Egyesületbe, és Mátra Egylet (MTE ME) néven annak Gyöngyösi Osztályát alkotta.

42 Egyelőre a változásnak a múzeum nem látta kárát. Sőt az 1892. március 27-i, évnegyedes múzeumi bizottsági tanácskozáson az ME elismerően szólt a múzeum működéséről, és annak további bővítéséről határozott. Jóváhagyta „gyűjtő érdekterületének" kibővítését, azaz - tagjaitól a Mátravidéken túl az ország bármely tájáról elfogadott bármilyen történeti és földrajzi emléket. Hanák Kolos, az MKE-MTE Mátra Osztályának-Egylétének alapítója és ügyvivő alelnöke az egylet 1893. január 8-i rendes évi gyűlésén Balogh Gyula polgármester támogatását megszerezve múzeumpártoló felhívást fogadtatott el, és az intézmény jobb elhelyezését kérte. Balogh segítségét ígért: Április 15-én a múzeum a gimnáziumból és a Hanák-féle házból a közeli Vaskorona épületbe, a kaszinó emeleti 5 helyiségébe költözhetett.

43 Bővült a múzeum társadalmi kapcsolata és tevékenysége. Az ME javaslatára összeolvadt a társadalmi és szakvezetőség, és tisztújítással Káplány Józsefet a múzeumi bizottság élére állították.

44 Káplány a gimnázium teljes tanári testületét megszerezte a múzeumügynek. Valamennyi helybeli egyesület, vagy kör képviselőjét, tisztségviselőjét megtalálhatjuk a múzeum „társasági" (=tiszteletbeli) tagjai között. Káplány autodidakta muzeológussá képezte magát, amihez a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei (Pulszky Ferenccel levelezett) és a tiszafüredi Tariczky plébános segítette.

45 A múzeum tudományos vezetője tisztséget megtartva az igazgatásban jártas dr. Gergelyt az ME megerősítette a múzeum élén, és ezután Káplány csak a gyűjtemény feldolgozásával foglalkozott. Dr. Gergely és a múzeumi bizottság munkáját az ME 1894. január 28-i, évi rendes közgyűlésén készített jegyzőkönyv 40 A Mátra, 1890. aug., 82. Lerner Vilmos: A Mátra Osztály és a földrajz tanítása 41 A Magyarországi Kárpát Egyesület Évkönyve 1888. 1889. 1890. 1891. Igló. A Mátra Osztály számadása c. fejezet 42 Turisták Lapja, 1892 jan., 34. A Mátra Egylet 43 GYVT V. B. [., MO, az 1849-1950. évi közművelődési gyűjtemény, az 1867-1918. évi töredék, az 1893. máj. 2-i fogalmazvány 44 Turisták Lapja, 1893. jan.-febr., 29. A Mátra Egylet közleményei. A múzeumi bízottság tagja lett Baruch József, dr. Gergely Imre, Mersits Nándor, Pásztor Bertalan, Szakkay Antal, Szőke Sámuel, Vágó Ferenc és Vozáry Tamás. 45 MOLNÁR József 1969/1. Levelezés 1893. jan.-szept. között Év 1887 1888 1889 1890 Ft, kr 7,10 14,90 50,90 70,-