Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957
eképpen méltatta: „Mindinkább fokozódó munkásságát örömmel észleli a közgyűlés." 46 Sajnos a gyöngyösiek lelkes támogatása alábbhagyott, és ez az intézmény létét alapjában érintette. A múzeumi bizottságnak az alapító levél értelmében 1892-ig döntenie kellett az intézmény jellegéről: Vagy természettudományi, vagy helytörténeti (gyöngyösi és mátravidéki) múzeummá válik. A választ az önzetlen múzeumi tagok érdeklődése és a gyakorlat döntötte el. „Arculata sok ábrázatú Janus-arc a két legfőbbel (természettudományi, helytörténeti) mindaddig, míg nem válik hencegővé és működése gátjává" szögezte le a polgármesteri állásfoglalás, amely egyértelmű kiállás volt a fejlődő-bővülő múzeum mellett. 47 Különösen a múzeum fényképtára gyarapodott, köszönhetően az 1893ban vásárolt fényképezőgépnek. 1894-re elkészült a 150 fényképfelvételből álló gyűjtemény, amelynek város- és tájképeit turista album és postai képeslap céljára ajánlották fel. 48 A többivel megalapozták a helytörténeti fényképtárat. 1893-ban Balogh polgármester ugyancsak felfigyelt egy fővárosi közművelődési eseményre: Budapesten megalakult a Múzeumok és Könyvtárak Országos Bizottsága, amely a vidéki múzeumok és népkönyvtárak létesítését, pártfogását tűzte ki célul. Balogh kérésére decemberben a bizottság két tagja Gyöngyösre jött, hogy „meggyőződjék a lakó népesség azon óhajáról, amely nagykönyvtár alapítását és a létező museum pénzsegélyezését indokolandja". 49 Sajnos a segélyből (a teljes összeget nem ismerjük) csupán 300 K érkezett a múzeum támogatására. 1893/1894-ben ebből rendezték a múzeum könyv-, okmány- és térképtárát. Elhatározták, hogy a megmaradt 50 K-t kiegészítik, és részt vesznek a millenniumi országos kiállításon. 50 A szervezeti fejlesztés terén a múzeum 1894-ben fontos állomáshoz ért. Miután a Heves Megyei Altalános Tanító Egyesület az október 23-án, Hatvanban tartott évi rendes közgyűlésén végleg elhatározta a Heves Megyei Tanszermúzeum megalapítását, hamar kiderült, ez csak Gyöngyösön kaphat helyet. 51 Az előkészületekből kitűnt, a tanító egyesület nem csupán muzeális jellegű közgyűjteményt akart létesíteni. Célja olyan kiállítóhely megalapozása volt, amely bemutatja az elemi iskola működéséhez szükséges felszereléseket, tanszereket, eszközöket, tankönyveket, szakkiadványokat. A tanszermúzeum alkalmazottai szakmai tanácsokkal is ellátták volna az idelátogató érdeklődőket, tanítókat, elöljárósági, vagy iskolaszéki tagokat. Idővel az intézmény arculatán fokozottan érvényesült volna a tudományos gyűjteményi, múzeumi jelleg. A Mátra Múzeum és a tanszermúzeumi bizottság között Halász Ferenc, Heves vármegye kir. tanfelügyelője közvetített. Halász tudott Gyöngyös 1852. évi tanszermúzeum-alapítói szándékáról, és ismerte az ME múeumbővítő szándékát a Norma-iskolában és a gimnáziumban elhelyezett iskolatörténeti emlékekkel. 46 Turisták Lapja, 1894. jan.-febr., 15. A Mátra Osztály 47 GYVT V. B. [., MO, az 1849-1950. évi közművelődési gyűjtemény, az 1867-1918. évi töredék, az 1893. jan. 28-i Balogh Gyula-féle fogalmazvány 48 Hevesmegyei Lapok, 1895. febr. 10., 5-6. Gergely Imre: A Mátra Múzeum jelentése 1894. évről 49 MOLNÁR .lózsef 1969/1., Levelezés 1893. szept.-dec. között, az 1893. dec. 16-i fogalmazvány 50 Turisták Lapja, 1894. jan.-febr., 19. A Mátra Osztály (Mátra Egylet) múzeumi bizottsága elnökének jelentése 51 Gyöngyösi Lapok, 1894. nov. 15., 2. Létesítsünk megyei tanszermúzeumot! és Hevesmegyei Lapok, 1894. dec. 16.. 3. Váradi József : Heves megyei tanszermúzeum Gyöngyösön. A tanszermúzeum alapításának gondolata először az 1883. júl. 23-i Heves megyei közgyűlés rendes bizottsági ülésén került elő. Akkor az egri líceumban (ma a tanárképző főiskola épülete) akarták elhelyezni. Ám sem akkor, sem 1894-ben Eger nem adott helyet. Vö.: Egri Újság, 1894. ápr. 24., 6-7. A megyei tanszermúzeum, továbbá Tisza-Füred és Környéke, 1894. máj. 10., 3. Hevesmegyei tanszermúzeum. Történetére LENÁRT Andor 1977. részletes kifejtéssel, 1. SOMOS Lajos 1977.
