Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában
Kanázsvár Mátraderecske templomától dél-délkeletre 1,2 km-re, Recsk templomától északnyugatra 1,5 km-re van. Nyugat irányába kinyúló, keskeny hegygerinc végét foglalja magába. A hegy nyugati és déli aljában kanyarog a Recsk - Mátraderecske közötti vasútvonal. A hegyoldal rendkívül meredek, helyenként függőleges, megmászhatatlan sziklafalakkal. A vár belső területe rendkívül keskeny, erősen egyenetlen, sziklás felületű gerincen van. Falmaradvány csak a keleti végében található, ahol egy többszögletű toronynak még ma is kb 15 m magas csonkja áll. Külső oldalán a szép kváderköves borítás fenn a magasban egy nagy felületen ma is épen látható. Egyébként a fal síkja is követhető négy, egymásra tompaszögben csatlakozó részen. A torony belső oldala erősen töredékes. A Kozák Károly által is említett, a torony közepén felvezető, sziklába vágott lépcsőt ma már nem látni. A régi alaprajz szerinti, az északi oldalon négyzet alakú kiugrás (kaputorony?) sem található ma már, ennek csak a külső fala látszik kis csonk alakjában. Egyéb fal az egész vár területén nincs a felszínen. A régi alaprajzon feltételezik az udvart körülvevő várfalat, ennek körvonalát azonban a valóságos helyzethez képest túl szélesre vették. A toronyhoz csatlakozó belső terület igen egyenetlen, sziklás, legnagyobb szélessége 7 m, de ennek is egy része már erős lejtőt jelent. Egy helyen pedig 2 m-re szűkül össze. A déli és nyugati oldalon a pontos szélét nem lehet megállapítani. A várbelső hossza kb 25 m. A belső várat keletről, a hegynyúlvány folytatása felől, részben sziklába vágott árok védte, szélessége 10 m körüli volt, de ma már erősen feltöltődött. Ehhez csatlakozik egy sziklás plató, kis elővárként, területe mindössze 8 x 4 m, nagyobbrészt sziklás meredek fogja körbe. E kis plató alatt újabb árok következik, szélessége 16, mélysége 8 m. Az árok a déli oldalon a meredek oldal felett végződik, a másik vége azonban átkanyarodik a meredek északi hegyoldalra és itt még 25 m hosszan, terasz alakjában követhető. E második, nagy árkon túl, a meredeken lejtő gerincen 20 méterrel lejjebb újabb árok következik, kb 45 m hosszan választja el a várat a hegygerinc folytatásától. Ez azonban máierősen feltöltődött, csak elmosódott alakban követhető. Párád - Marhádvár (9-11. kép) Könyöki József, 01 Bartalos Gyula 62 és Pásztor József említi, 63 de közelebbi adatok nélkül. Pásztor felvetette, hogy az Aba nemzetségben előforduló Marchard személynévvel függhet össze a vár. A Barcza-Vigyázó féle útikalauz is ezt említi. 64 Dénes József bejárta, röviden leirta és vázlatos rajzát is közölte. Megállapította, hogy a hegytetőn két vár nyoma látszik. Mint feltételezést, ő is említi a Marchard nevet, aki 1246 után mint újvári ispán szerepel. Dénes az I.számú vár előterében 100 m hosszú elővárat is említ 6 ''. A hosszan elnyúló hegytető közepén valóban van egy erős mélyedés, ez azonban nézetem szerint természetes eredetű, így az elővár létét nem látom bizonyítottnak. Párádtól délre kb 5 km-re, az Ilona-völgy déli vége ketté ágazik, közötte emelkedik a 61 KÖNYÖK! József 1905. 285. 62 BARTALOS Gyula 1909. 436., 1910. 1 16. 63 PÁSZTOR József 1911. XIII., 1913. 15-16., 1929. 82., 1933. 4, 8. 64 BARCZA Imre - VIGYÁZÓ József 1930. 158. 65 DÉNES József 1990. 46, 54.
