Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában

Marhád nevű hegy, tszfm 603,3 m. A hegytetőt képező, kelet-nyugat irányú gerinc két vége kissé kimagasodik. Mindkét végén van egy-egy vár, egymástól 175 m-re. Marhád I vár. A gerinc nyugati végét foglalja magába. Szélén teljesen lepusztult, körvonalaiban is erősen rongált kőfal maradványait találjuk, amely a téglalap alaprajzú területet körbeveszi. A faltörmelékben kevés tégla is akad. Belső területe kissé domború, délkeleti sarka erősen bolygatott. A fallal kerített terület hossza 32, szélessége 17 m. Két végén egy-egy árok mélyed a sziklás talajba, a nyugatinak külső szélén alacsony sánc is van. A gerinc felőli, keleti árok a nagyobb, szélessége 12, mai mélysége 3 m. A két hosszanti oldalon nincs nyoma ároknak. Dénes József itt is talált fehér színű, Árpád-kori cserepeket. Marhád II. vár A hegygerinc keleti vége feltűnően, kúposán kiemelkedik. A gerinc felől, a kúpos csúcs nyugati aljában árok és ennek külső oldalán sánc van, hossza 18 m, az árok szélessége 8 m. A sánc és az árok észak felé az igen meredek hegyoldal felett végződik. Déli végüknek azonban nincs folytatása a csúcs délnyugati aljában, ahol pedig a védelem szempontjából szükséges lett volna. A csúcs északkeleti aljában igen keskeny, alig 2 m széles, sziklás gerinc indul, erről az oldalról sincs nyoma ároknak, vagy sáncnak. Magán a kis csúcson sincs nyoma semmilyen földmunkának, esetleges épületnek. Egyet kell érteni Dénes József véleményével, miszerint itt egy elkezdett, de be nem fejezett várépítés maradványait találjuk. A két vár esetleges kapcsolatára nincsen adatunk, oklevelek nem említik. Párád - Veresvár (12.kép.) Több helyen emiitik,

66 de csak Dénes József írta le a sáncokat és mérte fel vázlatosan a várat.

67 A várra vonatkozó történeti adatokat nem ismerünk. A Veresvár nevű hegy közvetlenül Parádfürdő felett, délre emelkedik (366,5 m). Nyugati oldala alatt az Ilona-patak folyik. Önálló hegy, oldala körös-körül igen meredek. A vár a legmagasabb hegytetőt foglalja magába. Alakja hosszúkás, déli, csúcsban végződő vége felé lejt. Hossza 40, legnagyobb szélessége 15 m. Észak felé rövid, enyhébb lejtő folytatódik, erről az oldalról 10 m széles, 3 - 3,5 m mély árok védi, külső oldalán sánccal. A sánc a vár keleti és nyugati, hosszanti oldala alatt, 4-5 méterrel alacsonyabb szinten terasz alakjában folytatódik. Közülük a nyugati oldalon lévő alig 1,5 m széles. A terasz a várat körbe futja, a déli csúcs alatt 10 m hosszú egyenes szakasza van. Utóbbi alatt, további 10 méterre még egy, de elmosódottabb terasz zárja le a várat a dél felé lejtő hegygerinc felől. Az egész várat jól áttekinthető erdő borítja. Az itt-ott megbolygatott részeken, amint azt Dénes József is megemlíti, cserepeket találni, melyeket a középkor korai századaiba lehet sorolni. 66 r

;

ÁY András 1819. 4. - BARTALOS Gyula 1909. 436. - PÁSZTOR József 1912. 234., 1933. -- Vártúrák kalauza I. 1975. 128. 67 DÉNES József 1990.46.