Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.)

fenntartásában.

30 Március 16-án tiltakozott a pénzügyminiszter borárcsökkentési terve ellen.

31 Április 23-án elhangzott felszólalásában részletes tényekkel bizonyította, hogy az 1919 decemberében Harrer Ferenc után kinevezett újjáépítési kormánybiztos, Debreczeni János Miklós „feladatának teljesítésére alkalmatlan", s veszélyezteti az országgyűlés Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről szóló 1918. évi XXIII. törvénycikk végrehajtását. Ezért kérte a belügyminisztert, hogy „szíveskedjék Gyöngyösről azonnal eltávolítani ezt az építési kormánybiztost... Ezúttal kijelentem, hogyha ez a hónapok óta tartó akció a mostani kormánynál is megbukik, én nem leszek abban a helyzetben, - mert nekem Gyöngyössel szemben is vannak kötelezettségeim — hogy a kormányt a jövőben támogassam. "

32 A nemzetgyűlés május 23-i ülésén a gyöngyösi építési kormánybiztosság ügyeinek kivizsgálására bizottság kiküldését kérte.

33 Bozsik Pál parlamenti szereplései, az iránta érzett bizalmat annyira megnövelték, hogy ismét bejutott a nemzetgyűlésbe az 1922-es májusi választásokkor. A nemzetgyűlés 1923. július 25-i ülésén interpellációt intézett a földművelésügyi miniszterhez, amelyben javasolta a minisztérium létszámának csökkentését, különös tekintettel a jogászokra. „Én azt hiszem, hogy a földművelésügyi minisztériumtól nem az ügyek adminisztrálását, hanem a magyar földmüvelésügy vezetését és irányítáisát várjuk. Ehhez a vezetéshez és irányításhoz nem jogászok, hanem szakemberek szükségesek és csakis úgy volna helyesen berendezve a földművelésügyi minisztérium, ha szakképzett emberek, tehát gazdáik, mérnökök, állatorvosok foglalnák el a nekik megfelelő pozíciókat. " Javasolta továbbá, hogy a vidéki állatorvosok nagyobb hatáskörrel szólhassanak bele az állategészségügy intésébe. Indítványozta az állatorvosi főiskola egyetemi rangra emelését is.

34 1924. április 3-i ülésén az új középiskolai tantervet tárgyaló ülésen indítványozta, hogy a humán jellegű gimnáziumokban a latin és a görög nyelven kívül a növendékek tanulhassanak modern nyelveket is. Klebeisberg Kunó miniszter válaszában elmondotta, hogy „szívesen megy bele abba, hogy ahol megfelelő nyelvismerettel bíró tanár van, a humanisztikus gimnáziumokban nem. kötelező tárgyként modern nyelveket is taníthassák."^

5 A nemzetgyűlés 1925. február 13-i ülésen a költségvetés vitájában felhívta a figyelmet az agrártárca költségvetése növelésének szükségességére, mivel „Magyarország megcsonkítása miatt a földművelésügyi tárcának még fokozottabb jelentősége van. " Ugyanekkor szólt szőlőtermelésünk válságáról, melynek fő okai szerinte a kivitel nehézségei, a termelés drágasága s a hitel abszolút hiánya.

36 1925. február 19-én az Országos Munkásbiztosító Pénztár költségvetésének tárgyalásakor előterjesztette a mátrai tüdőszanatórium megvalósításának tervét. Bozsik plébánosnak alapvető szerepe volt abban, hogy 1927 és 1932 között a mátraházai tüdőszanatórium felépüljön. Ennek hátterében az állott, hogy jó kapcsolatban volt hajdani kispaptársával, Vass József népjóléti miniszterrel, akinek sikerült hatására a kormányt meggyőznie arról, hogy a szanatórium ne a Bükkben, hanem a Mátrában épüljön fel. A szanatórium mátraházai felépítése nemcsak a hegység rangját növelte, hanem a gyöngyösiek is hasznát látták annak. Az építkezés során ugyanis számos gyöngyösi munkanélküli kapott munkalehetőséget, az 30 Nemzetgyűlési napló. Az 1921. márc. 11-i 163. ülés. 518-519. 31 Nemzetgyűlési napló. Az 1921. márc. 16-i 166. ülés. 17. 32 Nemzetgyűlési napló. Az 1921. ápr. 23-i 179. ülés. 303-311. 33 Nemzetgyűlési napló. Az 1921. május 23-i 193. ülés. 93. 34 Nemzetgyűlési napló. Az 1923. júl. 25-i 161. ülés. 98-99. 35 Nemzetgyűlési napló. Az 1924. ápr. 3-i 268. ülés. 226-227. 36 Nemzetgyűlési napló. Az 1925. febr. 13-i 376. ülés. 412-413.