Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.)

építkezési anyagokat jórészt helybeli lovaskocsik hordták az építkezés színhelyére. Agyógyintézmény felépítése után a betegeket tejtermékkel és gyümölccsel majdnem kizárólag a gyöngyösi kistermelők látták el, amely jelentős bevételt hozott számukra.

37 1925. február 20-án felhívta a kultuszminiszter figyelmét a népoktatás támogatásának fontosságára, mivel ,,A népiskolai elemi oktatás terén ugyanis igen-igen sok teendőnk van... Főleg a tanyai oktatás terén vannak igen-igen nagy hiányok. " Kérte a minisztert az iparos és kereskedelmi tanonciskolák önálló épületben való elhelyezésére is, s arra, hogy ezekben főállású tanítók oktassanak.

38 Az 1922-ben összehívott nemzetgyűlésben utoljára 1925. február 26-án szólalt fel a pénzügyi tárca költségvetésének vitájában. Az itt elhangzott beszédében a kisemberek hitelellátása megoldását sürgette. Kérte a minisztert, hogy „igyekezzék minél inkább lehetővé tenni a vidéki hitelszövetkezeteknek, a kisemberek hiteligényeinek kielégítését. En magam részéről itt arra gondolnék, hogy a vidéki hitelszövetkezeti fiókokat alaptökejegyzéssel kellene valami módon segíteni... Az alaptőke nagyságától függ, hogy a. vidéki hitelszövetkezetek milyen összegű hitelkerettel rendelkeznek"

39 Bozsik Pál két ciklusban kifejtett parlamenti tevékenysége széleskörű népszerűségnek örvendett. Ezért amikor Gyöngyös város polgárainak tudomására jutott, hogy Vass József népjóléti miniszter mandátumáról le akar mondani, a helybeliek Borhy György felsőházi tag vezetésével az érsekhez azzal a kéréssel folyamodtak, hogy „bevált régi és kedves képviselőnk főtisztelendő dr. Bozsik plébános újólag felléphessen, mint városunk országgyűlési képviselőjelöltje."

40 Az érsek válasza azonban elutasító volt. 1927. január 27-én a következő dörgedelmes levelet intézte Bozsik Pálhoz: ,,Több oldalról zaklatnak engem azzal a kéréssel, hogy Főtisztelendő Uraságodnak a gyöngyösi országgyűlési képviselőségre való pályázását engedjem meg. Amiből arra kell következtetnem, hogy Főtisztelendő Uraságod az én rendelkezésemmel szemben nem megfelelő módon viselkedik, minélfogva némelyek lehetőnek tartják, hogy rendelkezésemet megmásítsam. Nagy visszatetszéssel látom azt, s kötelezem Főtisztelendő Uraságodat, hogy mindenkinek tudtára adja, hogy nem fog fellépni. " Az érsek levelében egy pápai rendelkezésre hivatkozott, amely szerint megengedhetetlen a fellépése. Ennek indokát azonban nem sikerült felfedni. Az tény, hogy a második parlamenti ciklus befejezése után az érsek Bozsikot a további fellépéstől eltiltotta.

41 Bozsik Pál nemzetgyűlési képviselőségének éveiben rendkívül sokat fáradozott szülővárosa fejlesztésének érdekében. E munkája az 1917 májusában leégett Szent Bertalan templom újjáépítésével kezdődött el az 1917 és 1922 közötti években. A templom helyreállításának építészeti munkálatai vezetésére sikerült megnyernie Nagy Virgil ismert építész halála után Wälder Gyula műegyetemi tanárt. Az ő közreműködésével a templom festészeti munkálatainak végzésére megnyerte Túry Gyulát, Ungváry Sándort, Kardos-Krenner Viktort és Dudits Endrét. A művészek az ő elgondolása szerint végezték a templom freskóinak készítését. így került sor az egyik festményen IV. Károly király és felesége, Zita 37 Nemzetgyűlési napló. Az 1925. febr. 19-i 379. ülés. 114-115. 38 Nemzetgyűlési napló. Az 1925. febr. 20-i 380. ülés. 191-193. 39 Nemzetgyűlési napló. Az 1925. febr. 26-i 382. ülés. 276-277. 40 EÉL. Bozsik Pál személyi iratai. Borhy György levele az érseknek. Gyöngyös, 1927. jan. 14.; 225/1927. 41 EÉL. Bozsik Pál személyi iratai. Az érsek levele Bozsik Pálnak. Eger, 1927. jan. 27.; 225/1927. — Gyöngyösi Lapok, 1932. márc. 5.