Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Pálosné Nagy Rózsa: Lőportartók a Mátra Múzeum Vadászattörténeti gyűjteményében

MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS 1997 p. 165-180 Lőportartók a Mátra Múzeum vadászattörténeti gyűjteményében Pálosné Nagy Rózsa ABSTRACT: Gunpowder Holders in the Collection of the Mátra Museum The holder is an indispensable accessory to guns loaded at the front. It is widely used for both military and hunting purposes. It was from this holder that the powder and ^hots were put into the barrel of the gun. This thesis is part of the museum's collection, and it gives an account of the gunpowder holders of different shapes and materials, used during hunting. The widespread use of the holders can be observed from the 16th century, since the appearance of the front-loaded guns. A XVI. századtól a lőportartó, a golyótartó zacskóval az előtöltős fegyverek nélkülözhetetlen tartozéka volt, egy egységet alkottak, létezésük ezektől a fegyverektől függött. Amikor az előtöltős fegyverek helyébe a hátultöltősek léptek, a lőportartók használata feleslegessé vált, megszűntek létezni, mint vadászati felszerelés, és ezután már csak dísztárgyként funkcionáltak tovább, egy-egy vadászszoba reprezentatív darabjaként. Gyakorlati használatukra a mai modern világban már egyre kevesebben emlékeznek. A gyűjtőknek, múzeumoknak köszönhető, hogy az utókor is megcsodálhatja a különböző formájú és anyagú lőportartókat, és megismerheti azok rendeltetését. A néprajzkutatók vizsgálódásai leginkább a szarvasagancs portartók eredetére vonatkoznak. Az elöltöltős tűzfegyverek leírásakor a lőportartókat, mint a vadász nélkülözhetetlen felszerelési tárgyait, illetve azok tartozékait is megemlítik, illetve bemutatják. A ma embere a porszarukat általában a vadászattal és a hadviseléssel hozza összefüggésbe, holott kezdetben jelképesen az élet megújítására szolgált.

1 Régészeti ásatások bizonyítják, hogy a csont felhasználása az emberiség legrégibb korszakából ismert. Az agancsból készült portartókat is a puskapor feltalálása előtt jóval korábban, már a népvándorlás idején is használták. A funkciója természetesen más volt mint a középkorban. Hogy mi lehetett, azt biztosan nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy valamiféle port, minden valószínűség szerint sót tartottak benne, ám ugyanilyen alkalmas volt különféle zsiradék, gyógyír, gyógyszer tartására is. A primitív népeknél főleg kultikus célokat szolgáltak, kultikus cselekedeteknél — varázslásnál, gyógyításnál — használták. A középkori Magyarországon a vadászatnak fejlett kultusza volt, aminek a Kárpátmedence összefüggő és nagykiterjedésű őserdőiben élő gazdag vadállomány igencsak kedvezett. A tűzfegyverek elterjedése forradalmasította a vadászatot. Hazai alkalmazásának kezdetéről II. Ulászló magyar király által adományozott címerlevél tájékoztat. 1509-ben 1 LÜKŐ Gábor 1972. 10.