Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
B. Gál Edit: A hatvani uradalom birtoklás és igazgatástörténeti vázlata, különös tekintettel a Grassalkovichok földesuraságára
levél konstatálja birtokbaadás tényét. 25 Grassalkovich hatalmas erővel lát az uradalom fejlesztéséhez. 1750-ben megveszi 1000 ft-ért az Újfalusyak, majd 1770-ben 3000-ért a Kubinyiak apci részét. 26 Birtokain jelentős építkezésekbe kezd. 1754-ben 16000 ft-ért Hatvanban, 1766-ban 4000 ft-ért Dányban épít templomot. 1768-ban 3000 ft-on felújíttatja az apci templomot és tornyot építtet rá. 27 1 7 54—57 között felépül a hatvani „kastély" fő homlokzata id. Mayerhoffer András tervei alapján, mely egyes kutatók véleménye szerint nem is annyira reprezentációs, hanem sokkal inkább ipari célokra épült, s helyet adhatott az első posztókésztő üzemnek. 28 Gazdasági építkezései is igen jelentősek. Hatvanban az 1760-as évek elején a templom mellett egy különálló épületben posztómanufaktúrát hoz létre, melyre 1769-ben kap királyi privilégiumot. 29 Ehhez kelmefestőház épül, és az egykori árvaházat a posztómunkás segédeknek adják át. Megépítteti a gombosi majort lovardával, magtárakkal, juhakollal és tehénistállóval. Szigorúan elrendeli, hogy "az Uraság Ménesitül és Gulyájátul minden idegenek, úgy a Tisztek lovai vagy marhái is absolute tiltatnak. Kivált a Ménesre különös vigytizással legyen, hogy fogyást ne szenvedjen. ... A Svajczerctban mindenkor 120 fejős tehén legyen: Ha valamely megdöglik vagy meddőn marad, kikelettel mingyárt más álléttassék belében....Svajcyerrel Uj esztendő nap után mingyárt számot vessen. Aki minden tehéntül 16 icze olvasztott vajat ad, és a sajtért harmad fél forintot fizet." 30 Működik a városban sörfőző és 6 üstös pálinkafőző. Építtet dologházat és boltot, kocsmát és raktárt, malmot és hidakat. Vendégfogadót emeltet nemcsak Hatvanban, hanem Csányban, Apcon, Hévizgyörkön és Bagón. Kocsmaház szinte minden településen van. 31 1768-ban egyezséget köt a jászfény szarui tanáccsal a Zagyva szabályozásáról, mert "az Hatvani Méltóságos Uradalom részéről csakugyan Hatvan Mezővásosa és Boldog helysége úgy nemkülömben ezen Jászfénszaru Helysége határaiban különössen a Kaszálta Rétekben a Zagyva vizének tekervényes folyása, ( tetemes károkat tegyen) annyival inkább, hogy sok helyen annak semmi cirka nem lévén ...Iszappal csaknem egészen betelve s haszon vehetetlen Náddal és Gyikénnyel benyőve lévén...folyásában felakadván Réttyeinket e/borittya, és sok helyeken magát megfészkelvén posványos Tóállásokat és haszonv ehetetlen zsombékos helyeket csinál, mellyekben a víz megbűszködvén nem csak Barmainknak de sőtt Lakossainknak is könnyen veszedelmet...okozhat. ... A Hatvani Uradalom ...az Hatvani Határban már nem csak munkában vette, de nagy részben a Zagyva jövendőbeli folyásának újj Árkát az úgy nevezett Praediális Brincza Réttyin keresztül egész a Fénszarusi határig már kiis ásatta. " 32 A másik oldalról, - a fénszarusiak részéről azonban nehezen ment a munka, hiszen az új mederrel Boldog helység alatt igen nagy területet veszítettek. 33 A határviták elsimítása és a munka folytatása csak a herceg, II. Antal idején történik meg. Hatvan és Boldog között, szinte egyenes vonalban vezették a Zagyva vizét, hogy minél nagyobb vetésterületet nyerjenek. A jobbágyi szolgáltatások fajtájáról, a lakosság által művelt földterület nagyságáról a Mária Terézia -féle úrbérrendezés előtti összeírásokból tudunk. A jobbágyi vallomásokból 25 MOL P 429 IV-E 2. 15. doboz 63. köt. 26 MOL P 429 IV-E 1. Fasc. 3 No. 83. és IV-E 2 15. doboz 63. köt. 27 MOL P 429 2. dob. II. A. 1. 28 CSIFFÁRY Gergely 1996 228. p., valamint D. MEZEI Alice - HARIS Andrea 1991 29 CSIFFÁRY Gergely 1996 228.p. 30 MOL P 429 IV-H 16. dob. Hatvani uradalom. Tiszti instrukciók 1771 31 MOJZER Miklós 1984 79-80. p. 32 MOL P 429 IV-E I 33 A boldogi és fényszami földek között a Zagyva volt a határvonal.
