Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

B. Gál Edit: A hatvani uradalom birtoklás és igazgatástörténeti vázlata, különös tekintettel a Grassalkovichok földesuraságára

/. fotó: A nagygombosi magtár épülete az 1930-as években. Fotó: Bojár Sándor Hatvány Lajos Múzeum Fotógyűjtemény kitűnik a pénzbeli járandóság összege és fajtája, az egy lakosra jutó szántóföld és rét nagysága, az évi robot mennyisége. E szerint például a bagiak fizetnek censust, egész telkenként 6 ft-ot, szőlőtaxát 40 ft-ot, culinárét 30 ft-ot, malomárendát 12 ft-ot és rét-árendát 80 ft-ot, azaz összesen kb. 360 ft-ot, míg a hévízgyörkiek 600 ft-ot - Tótfalu puszta árendájával együtt -, a dányiak pedig 454 ft-ot. A majorsági földön végzett szántás, vetés és aratás kb. 24 nap robotot jelent a bagiaknak, 11 napot a dányiaknak és 15 napot a hévízgyörkieknek. A robot sorából azonban kivette a szőlőművelést, mert mint Mátis Ferenc hatvani tiszttartójának szánt instrukciójában írja: "Az Hatvani és Abczi(sicl) Szőllő kapálás, meczés és döntés vagyis homolítás már egészlen kész pénzen tétetik, mivel tapasztaltam nagy kárommal mennyire pusztíttatott robotos munkával az Hatvani szöllö, akartva ki vágattatván általok az fiatal szőllő tövek Hanem egyéb munkájára úgy mint karóverésre annak ki szedésire, szőllő kötözésre, hegy törésre és gyomlálásra a jobbágyok concurrálnak. " 34 Minden település tartozik 200 öl fa vágásával részben a hatvani, részben a dányi téglaházhoz. Szállítanak sót, és épületfát Szolnokról, mesterembereket Hatvanból Gödöllőre vagy vissza. Mindhárom helységben kétvetőre művelik a földet, de ennek nagysága a szántó 34 MOL P 429 IV-H 16. dob. Hatvani uradalom. Tiszti instrukciók 1771