Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén

15. kép Szurdokpüspöki, remetebarlang szája „lyuk" képzete összefügg itt az alagútéval: állítólag a Remetelyuknak is kapcsolata volt egykor Gyöngyöspatával. A hagyomány szerint a remetebarlang még a törökök idejében készült azért, hogy ott el lehessen bújni, amint később, a háborús időkben meg is történt. Készítői remeték voltak, de gyerekek megbolygatták, mert kincset kerestek benne. Emlékezet szerint 1915 körül, de azóta többször is laktak a barlangban, utóbb már nem remeték, hanem magukkal, családjukkal meghasonlott férfiak. Az első világháború előtt pedig ketten is lakták, de még az utóbbi években is vállalkozott rá valaki.

84 Nem állítható teljes bizonyossággal, de a Remete-lyuk ide telepítése valamiféle kapcsolatban állhatott az alatta elterülő egykori falu, Pusztafalu létével. Az egész lakosság tudja, hogy egykor a XVIII. sz. elején Szurdokpüspöki még azon a helyen terült el, templomának helyét és mellette a Szentkereszt-kútját jól ismerik. A monda szerint Szűz Mária is megjelent itt, de „egy asszony belemosta a kútba a fia pelenkáját és amikor Mária ezt megtudta, elmenekült innen a mai kápolnához, amit az ő tiszteletére építettek." A forrásból keresztelkedni is szoktak és sokan jártak oda imádkozni, mert búcsújáróhellyé vált. — Szudokpüspöki remetebarlangja és Szentkereszt-kútja némi hasonlóságot tart a mátraverebélyi kegyhellyel, amit kihangsúlyoz az a történeti tény, hogy 1402-ből egy irat itteni búcsújárás emlékét is őrzi.

85 84 Idős asszony meséli, hogy 1915 körül mint kislány látta, hogy a barlangban tüzeltek, egy rongyos öregember lakott venne, de elkergette őket. 85 SZOMSZÉD András é.n.68.