Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén
következőket: Kis Andris-féle pince (195) és a Jakabfi-féle pince (196). Összefoglaló név lehet a Tarcódi'pincék (200) és a Hangács (184). 44 Nagyréde A Mátrától és Gyöngyöstől délre fekvő falu az Árpád-korban szlávok mellé települt magyarokból alakult ki az Aba nemzetség birtokterületén. Szőlőművelésről már 1275-ből van adat, ami után a falu népe intenzív szőlő- és bortermelővé válik. A legrégebbi szőlők az Öreghegyen voltak és a mai napig művelés alatt vannak. A falut évszázadokon keresztül több nemesi család birtokolta, s ezek mind termeltek bort. A múlt századból vagy talán régebbről is megmaradt pincék, mint az Isaak kúriáé, vagy a Grófi pince tanúsítják, hogy a nagybirtokosok is intenzív bortermelést folytattak. 45 Pincékre is kiterjedő műemléki kutatás ebben a faluban nem folyt, de a megjelent kötetben a magam részéről a következőt írtam: ,,földbe ásott, elől tornácnak nevezett gádorral ellátott borospincék (tulajdonképpen borházakról van szó) a falu délnyugati szélén, az Újhegyen vannak". 46 A földrajzi nevek vizsgálata viszonylag gazdag eredményre vezetett, ami arra ösztönözheti a helytörténészeket, etnográfusokat, hogy foglalkozzanak a kérdéssel ezen a településen. A pincék nagyobb része belterületen fekszik, de ezek hajdan nem a faluban, hanem a határban voltak (pl. az Öreghegy) és csak újabban váltak belterületté. Fontos feladat lenne az egykori kastélyok, kúriák helyének megkutatása, ahol még ma is lehetnek pincék. Ilyen a Brezo kastély (23), a Régi kastély (27), a Fáy kastély (56), az Emma kastély (93), amely egy időben tsz irodaház volt. De ezekhez sorolható még a Kesej tanya, vagy Kisréde, ill. Alsóréde (86). A földrajzi név kataszter világosan jelzi a belterületen az Újhegyi pincéket (107), a Pincesorokat (Kétágú-köz 111), a Brezo pincéjét, ami később Borozó vagy Téeszborozó lett (115), vagy a legrégebbinek tartott Öreghegyi pincéket (116) és a Pincesort (121). A feudális korból maradt meg a Dézsmapince (143), közismert nevén a Sárgaborház, amiből a borházat már lebontották, de a pince még megvan, bár ezt csak raktározásra használják. Erről tartja a hagyomány, hogy ,,a szőlődézsmát még itt adták le a parasztok". A határban csak egyetlen pincét említ a felsorolás Nagypince néven (256), mint termelőszövetkezeti tulajdont. 47 Atkár A középkorban az Aba nembeli Kompoltiak tulajdona volt, később az Országh, Szécsy családé. A XVIII. században 5 földesura volt, akik a falu határában majorságokat szerveztek. Szőlőművelése a többi művelési ághoz viszonyítva közepes jelentőségű. 48 A földrajzi név kataszterben két tétel utal borospincére. A belterületen van a Györfő pince (67), mellette lakóház, kertes ház és borház, a külterületen pedig a Tasi pince (156), Tas puszta területén, ahol még lakás, istálló és szőlőfeldolgozó is áll. 49 A műemlék kutatás a faluban paraszti használati pincéket nem talált. 50 44 PELLÉNÉ IV. 120-128. 45 MOLNÁR József 1966. 22. 46 Top. III. 459. 47 PELLÉNÉ IV. 159-166. 48 SOÓS Imre 1975. 82-85. 49 PELLÉNÉ IV. 214-221. 50 Top. III. 370.
