Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén
A kistáj gerince lényegében a Tárna völgye, ha egyes települései nem is esnek túl közel a folyóhoz. A Tama földtani határt von a Mátravidék és Eger környéke között annyiban, hogy megszűnik itt a vulkáni tufának Miskolctól erre tartó vonulata. Ez tehát átmeneti vidék nemcsak ebben a tekintetben, hanem a középkori - és részben újkori - földbirtoklás miatt is. A folyó völgyétől megkezdődik az egyházi birtoklás nagyobb aránya, hogy Egerben és környékén túlsúlyba is kerüljön. Egyes települések, helyek (Kompolt, Demjén, Dob) történelme tükrözi azt a folyamatos törekvést, hogy itt a nemesi birtokok cserével, vagy más módon egyházi tulajdonba kerüljenek. A barlangépítkezés azonban valamilyen formában vagy mértékben mindenütt jelen van. Kompolt A Tárna völgyében fekvő település a középkorban jelentős szerepet töltött be a kisebb táj történelmében. A Kompolt név maga német eredetű, nem tudni, egy ilyen nevű lovag hogyan kapcsolódott az Aba nemzetséghez. A hely ugyanis a nemzetség tulajdona volt és itt az Árpád-korban bencés apátságot alapított. A főúri nemzetségnek és a bencéseknek azonban emléke alig maradt, ha csak a pincét nem tekintjük annak. A török időkben elpusztult kastély és monostor nyomai csak a régészeti feltárások révén ismertek, de ránk maradt az egykor hozzájuk tartozó borospince. Bár ennek építéstörténetére sincs adat, feltételezhetően helytálló a hagyomány vélekedése, mely szerint a török hódoltság alatt a pince nem pusztult el, de talán nem is használták. Lehetséges, hogy 1750-ben, a kastély építésekor Grassalkovich herceg idejében megerősítési, esetleg átalakítási munkálatok itt is folytak, de ezt még senki sem vizsgálta, nem mutatta ki. A műemléki topográfiában VOIT Pál a pincéről ezt a véleményt adta: „Az egykori kompolti apátság pincerendszere legtöbb helyen vállmagasságig középkori faragott kváderekkel (van) kifalazva, a barokk időkben dongás boltozatokkal átfedve". 51 A pincének egymás felett két bejárata van a Magyar sor felől. Ágai, helyiségei homokkőbe vágva két szinten helyezkednek el, de helyenként kővel és téglával vannak kibélelve. Az alsó és felső szint annyiban különbözik egymástól, hogy mások az alaprajzi formák és az alsó szinten a falak kialakításában a kőnek nagyobb szerep jutott. Valószínű, hogy a felső szintnél korábban épült. 1991-ben a pincét újra megvizsgáltam és Kárpáti János műemléki technikussal felmérettem. Megállapítható volt, hogy a felső szintről egy kijárat a kastély alatt végződik, másik két elfalazott kijárat folytatása pedig ismeretlen. A pince jelenlegi bejáratát 1925-ben képezték ki, s ezt az évszámot később 1525-ra javították, ami téves információt ad a szemlélő számára. 52 Demjén, Deménd A falu neve először Deménd formában 1321-ben tűnik fel, amikor ezt Csanád püspök mint valakitől megvásárolt birtokot az egri káptalannak adja. A korábbi birtokos ismeretlen, de valószínűleg az Aba nemzetség volt. A jelzett időponttól egészen a XX. századig egri 51 Top. III. 370. 52 Top. I. 500., PELLÉNÉ IV. 214-221., BAKÓ Ferenc 1994.
