Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén
A határban mindössze 3 ilyen nevet említ a gyűjtemény. A Her-telep (neve a volt tulajdonosé, Her Lőrincé), aminek pincesora volt, de már lebontották (352). A második a Boszori-ódal, ahol pincék vannak (430), s a harmadik a Feri-hegy, itt ugyanígy (483). Ez utóbbi úgy kapta nevét, hogy állítólag ,,a tulajdonosok között sok volt a Feri nevű". A földrajzi név kataszterben szerepel a határ északi szélén a Mátrában lévő Remetekút (175), ami mellett egykor remeték laktak. 39 Szűcsi Az Árpád-korban az Aba nemzetség birtoka, de a XV. században a Pálóczyakhoz kerül és attól kezdve különböző nemesi családok tulajdona. A XVIII. sz. elejétől korunkig 5 nemesi família osztozik határán, közöttük fő birtokos a Földváry család. A középkor óta jelentős szőlőművelő hely, de 1936-ban is 482 holdon termelt szőlőt. A faluban több kisebb kastély, kúria volt, alattuk esetleg épített pincével, de a lyukpincék inkább a határban, a Felsőhegy (szőlőhegy) aljában vannak. 40 A földrajzi nevek kevés pincére utalnak. A Pincék (1) a belterület északi végén sorakoznak, a Felsőhely alatt (145). Több pincét jelölnek meg ezek közelében a Régebbi kőbányában (147), de maga a bánya már nem üzemel. A belterületen áll még egy épület, ennek neve Borpince vagy Borház (18), aminek emeletén iroda van, alatta pedig présház és pincék. Az épület eredetileg kastély lehetett. 41 Rózsaszentmárton Az 1903 előtt Fancsal nevű település a XV. századig az Aba nemzetségé volt, azóta pedig kisebb-nagyobb nemesi családoké. A XVII. században 3, a XVIII. században pedig főleg a Grassalkovich famíliáé, tehát ettől kezdve inkább egy főbirtokos uralta. A XVI. sz. óta szőlőművelő falunak tüntetik fel, bár szőlőbirtoka 1936-ban csak 241 hold, ami lehet, hogy inkább csak kistermelőké. 42 A műemléki kutatás azt mutatta ki, hogy a belterületen nincsenek és talán nem is voltak kúriák, kastélyok, vagy a határban szőlőművelő, bortermelő tanyák, ahol lyukpincék lettek volna. Ezekről 1960-ban azt írtam, hogy a gunyhóval azaz borházzal ellátott borospincék a falun kívül két csoportban, a Hangács és Tarcód nevű határrészeken helyezkednek el. 43 Ezt a megállapításomat megerősítik az 1988-ban végzett, ill. közölt földrajzi név vizsgálatok. Ezek szerint a belterületen nincs pincére utaló név, csak a határban. Itt a falutól északra fekvő területen viszont sok pincéből álló, nagy kiterjedésű pincecsoportot lehet találni. A Kispincék (162) arról nevezetesek a néphagyomány szerint, hogy ez a betyárok kedvelt helye volt. A Kis vizes pince (164) nyitott és kénes vizű forrás fakad benne. A Maka-féle pince (178) az utolsó a soron. A Nagyvőgyi pincék (179 és 187) és a Pinceőrök giinyhója szemlét érdemelne (183). A Nagytibi-féle pince (188) és a Harmat Pali bácsi sora (189) arról nevezetes, hogy 25 pince van itt egymás mellett. A Báró-pince (191) lehet, hogy földesúri tulajdon volt. A Vizespincének (192) az adott nevet, hogy víz tört fel benne. Tulajdonosukról nevezték el a 39 A falu más helyen fekvő pincéit KECSKÉS Péter már egyszer vizsgálta. Kéziratban OMF népi ép. adattár. Lásd PELLÉNÉ IV. 70-82., SUGÁR István 1966. 40 GYŐRFFY György 1987. III. 138., SOÓS Imre 1975. 456-457, Top. III. 599. 41 PELLÉNÉ IV. 94-101. 42 SOÓS Imre 1975. 425., LADÁNYI István 1936. 256. 43 Top. III. 543.
