Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén

gyöngyöspüspökiésgyöngyössolymosibirtok, de ez zajlott le a Tárna völgyében fekvő Dob puszta esetében, vagy éppen Egerszalók birtoklástörténetében is. A Mátra vidékén még korunkban is fellelhető barlangépítmények keletkezése, története ezért másképpen alakulhatott, mint az egri zónában. Kutatásunk azonban kisebb figyelmet fordított erre, de bizonyos eredményeink már vannak és dolgozatom arra törekszik, hogy őket áttekintse és javaslatokat, ajánlást tegyen az esetleges további stúdiumok számára. Kutatási körzetünk, a Mátrától délre, a Zagyva folyó és az Eger patak közötti térség tartalmazza mindazokat a barlagépítményeket, amelyek ezt az építésmódot máshol is képviselik. Az építészeti emlékek között legtöbb a kőbe vájt, tudományosan és egyúttal népnyelven is nevezve: lyukpince, de van mellettük néhány kultikus, vallási jellegű építmény is. Korábbi tudományos kutatásuk csak felszínesnek tekinthető, s az én 1957-ben elkezdett tervszerű gyűjtésem inkább a népi műemlékekre irányult, a pincék leírását mellékesnek tekintettem. Minden településen azért a pincék felől is tájékozódtam és az eredményeket az alábbiakban a Heves megye műemlékei c. műben (szerk. DERCSÉNYI DezsőVOIT Pál) Top. (topográfia) rövidítés alatt közlöm. Sem a levéltárakban őrzött iratok, sem a nyomtatott szövegek ezen kívül nem adnak tájékoztatást, ezért e tanulmány vizsgálati alapja leginkább a helyszíni megfigyelés, leírás, rajzos vagy fényképes ábrázolás, dokumentáció lehet. Fel lehet, sőt fel is kell használni azonban a nyelvtudomány, a földrajzi nevek gyűjtésének eredményeit, amelyek régiónkban évtizedekkel ezelőtt kezdődtek meg és jó ideje sikeresen le is zárultak.

3 A megye területének több ezer földrajzi neve között számos olyan formát lehet találni, amely a barlagépítményekkel kapcsolatosan keletkezett. A topografíkus rendben felsorolt településeken feljegyzett nevek megkereséséhez, a tudományos kutatáshoz a kötetek végére csatolt névmutatók hasznos segítséget nyújtanak. A témához legközelebb álló, ezt kifejező „pince" szó és annak jelzős vagy ragozott formái a lyukpince meglétére, használatára utalhatnak. A vallási szférát képviselő barlanglakások, odúk felkutatásához pedig a „remete" szó és származékai adhatnak segítséget. A helynevek után látható számok az éppen tárgyalt településen belüli sorrendi számot jelzik, ezek segítségével a hivatkozott kötetben a nevek megkereshetők. Az építményeket, illetve a rájuk vonatkozó adatokat a települések földrajzi elhelyezkedésének rendjében adom közre, a következő csoportosításban: I. Gyöngyös város, II. Keleti Mátra-vidék, III. Nyugati Mátra-vidék, IV. Távolabbi helyek keleten, V Távolabbi helyek nyugaton, a Zagyva völgyében. /. Gyöngyös város A város fekvése, földtani környezete nem alkalmas, nem kedvező a barlagépítmények kialakulására. Lyukpincére vonatkozóan ezért a távolabbi múltból nincsenek adatok, csak a XVIII. századból. A kisebb nagyobb szőlőbirtokosok boraikat a lakóházzal egyszerre épített és alatta elhelyezett pincében tarthatták. A városhoz csatolt középkori Gyöngyöspüspöki falu ugyancsak szőlőtermelő település volt, de ehhez kapcsolódva sem találtam lyukpincére utaló adatot. Minthogy Püspöki az egri egyház faluja volt, a hivatali ügyintézés foglalkozott vele és szerencsére megmaradt egy viszonylag korai, 1503. évi bejegyzés, amely megörökíti az uradalmi borpince megépítését. Egerben keltezve írja a számadáskönyv vezetője, hogy 3 PELLE Béláné 1970-1988. A továbbiakban: Pelléné.