Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén

MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS 1997 p. 105-138 Kobe vájt építmények a Mátra környékén Bakó Ferenc ABSTRACT: Fabrics hollowed into rocks in the surrounding of the Mátra hills The article gives a survey of the fabrics hollowed into volcanic rocks in the surrounding of the Mátra hills. Most of these fabrics are for wine storing, wine cellars, and there are a few which were made for religious purposes. The article examines these architectural mementoes in 22 settlements The studies and surveys are made on the basis of the results of historical and linguistic toponymy. A követ, mint építőanyagot a történelem folyamán többféle módon hasznosította az ember. Tájunk, a Mátra és a Bükk vidéke, mindig előnyös helyzetben volt ebben a tekintetben. Az őskori természetes barlangoktól kezdve a bányában fejtett, mértani formákra faragott köveken át az erre képzett (kőfaragó) mesterek művészi szintű díszítő faragásáig mindez felbukkan építészetünk lokális történetében. Van azonban a kőnek más felhasználási módja is, amely ugyancsak hosszú idők óta működik: a helyszínen veszik használatba a követ úgy, hogy üregeket vájnak bele. Tájunk bővelkedik ilyen, faragható kőzetekben, amelyeket több céllal, rendeltetéssel dolgoztak meg: lakásokat, gazdasági építményeket, így borospincéket vájtak bennük, de kisebb számban kultikus, egyházi jellegű, rendeltetésű építményekről is tudunk.

1 Az összefoglalóan barlangépítményeknek nevezett csoport alaposabb kutatása nemrég indult meg, de nemcsak tájunkra szorítkozott, hanem az egész magyar Felföldre, ahol viszonylag nagy számban fordulnak elő. A vizsgálatok leginkább a riolit-tufába vájt üregeket vették célba, ezek a Bükk hegység déli és nyugati lábainál húzódnak a Tárna völgyéig, kisebb figyelmet fordítva a Mátra környezetére. Itt nem riolit-tufával, hanem andezittel, andezit-tufába, esetleg homokkőbe vájt üregekkel találkozunk.

2 Heves megye két tája, a tudományosan már inkább feldolgozott keleti és a kevésbé ismert nyugati között nemcsak geológiai, hanem egyéb különbségek is vannak. Közöttük legfontosabb a föld birtoklásának történelmi alakulása, formái. Amíg keleten, Eger városa központi irányító szerepével a római katolikus egyház szellemi, hatalmi és gazdasági uralma volt évezredes időtartammal érvényben, addig a hevesi régió nyugati felét nemesek, polgárok birtokolták. Itt Gyöngyös a centrum, ahova a nagy történelmi múlttal rendelkező famíliák csoportosultak azáltal, hogy otthonaikat itt építették ki még akkor is, ha környékbeli birtokaikon is állt kastély vagy kúria. A Mátravidék birtokviszonyait a középkorban az jellemezte, hogy a honfoglaló Aba nemzetség különböző ágai lakták és csak később, egy-egy família kihalása, vagy politikai bukása után változott meg ez a szinte egységesnek nevezhető paletta. Az egri egyház is igyekezett itt támpontokat kiépíteni főleg csere útján, de adományozás révén is. így alakult ki a 1 BAKÓ Ferenc 1978. 61-76 2 BODNÁR László 1987. 278