Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Tari Lujza: Rajeczky Benjamin mátravidéki népzenegyűjtő munkássága

Zúg az erdő, zúg a mező (241. sz. Tar, Kós Istvánné Görőcs Katalin), Fonjunk, fonjunk (két változat Bodonyból: 477. sz. Jakab Gáborné Béres Katalin, 478. sz. Farkas Mihály Józsefné Fejes Gubu Piros), Láda, láda cifra láda (731. sz. Tar, Kós Istvánné Görőcs Katalin), Láda, láda, cifra láda (két változat a 770. sz. alatt: Terpes Huszár Bálintné Pócsik Mária és eltérés: Huszár Ernő). Ugyanennek a kötetnek a végén a Megy a kosár játékról készített összefoglalásban az egyes falvakat jellemző leírások közt több gyűjtési adatát találjuk meg. Ezek a következők: Felsőtárkány (az 1954-es augusztusi gyűjtés alapján 780. o.),

16 Nagybárkány (az 1954-es decemberi gyűjtés alapján 809. o.)

17

, Pásztó (az 1954. áprilisi gyűjtés alapján 819. o.)

18 és Terpes (az 1954-es augusztusi gyűjtés alapján 833. o.).

19 A Mátravidékről két dallam került be gyűjtéséből az MNT VIII/A

20 kötetbe: Tiszta búzát szedeget a vadgalamb (552. sz. Felsőtárkány, Kovács Gergelyné Bóta Rozál) és Falu végin van a mi házunk (625. sz. Átány Orbán Ferenc). A gyűjtőfüzetek és a kiadványok csak a legfontosabb tényeket tartalmazzák. Ezért arról a kötetek jegyzetei közt sem eshetett szó, hogy Rajeczky Benjamin mennyire nagyra értékelte előadóinak a tudását. Igy például a pásztói Szőllősi Jánosét, aki évtizedeken át tanította betlehemezni a férfiakat, s aki a gyűjtőnek egyedül mondta illetve énekelte végig a teljes betlehemes folyamatot.

21 Az 1960-as évek elején e tanulmány írójának népzenegyűjtés iránti érdeklődését látva azonban arra biztatta, hogy keresse fel „az öreg Szőllősi fiát". Nézze meg, hogy a szintén kiváló tudású betlehemező férfi mennyit tartott meg apja repertoárjából, mennyire él még a korábbi hagyomány, s miből áll az egyéni és közösségi daltudása.

22 Már a Rajeckzy-féle átányi és bodonyi gyűjtést bemutató tanulmányban hangsúlyoztuk, hogy a dalanyagon látszik a gyűjtőnek a régi hagyomány rögzítését célzó törekvése. Mindazonáltal még ebből a kisebb, jól körülhatárolható anyagból is kiviláglik, hogy számára a fajsúlyosabb régi dalanyaggal egyenrangú az új. Rajeczky Benjáminnak egyformán fontos minden adat, amely a falu zenei repertoárjára utal, a falu éppen jellemző zenei állapotát mutatja. Felfigyelhettünk arra, is, hogy a közösség zenei ismeretén belül különös gondot fordít az egyén tudására. A hagyomány átadásának módja, a daltanulás alkalmainak felderítése, a dalok elszármazási helyének nyomonkövetése iránti érdeklődését, a közösségi és egyéni repertoár felderítését célzó törekvéseit jól mutatják a mátravidéki gyűjtések. 16 Az előadó Bóta Mata Márta 53. A leírást Mathia Károly gyűjtése erősíti meg ugyanattól az előadótól 1955-ből. A többi előadó Rajeczkynál Juhász Páter Ferencné és Sike Csillag Ilona. 17 Nagybárkányt egyedül az ő gyűjtése képviseli. Az előadó lnstitórisz Józsefné Rabosai Mária. 18 Három gyűjtési adat. Előadók: 1. Kucsik Ilona Szőllősi Lászlóné Szabó Klára, 3. Csige Józsefné Kelemen Klára. A gyűjtési adatot Szabóné 1956-os gyűjtése egészíti ki. 19 Adatközlő: Horúci Mária. A két másik adat Vikár László 1954. IV. és Szabóné 1955. évi gyűjtéséből való. 20 Ez a kötet már nem szokásdallamokat, hanem ún. alkalomhoz nem kötött népdalokat tartalmaz zenei rendszerbe foglalva. 1. MNT VIII/A Népdaltípusok 3. 21 A népzenegyűjtők előtt ismert, hogy ez az előadó részéről nem kis teljesítmény, hiszen a sokféle szereplő miatt számos hangszínváltás szükséges. A hagyomány kiemelkedő őrzői között ismeretesek voltak olyan egyéniségek, akik fejben tartották a hosszú szöveg-és zenei folyamatot, továbbá színészi képsségeket igénylő hangszínváltást is képesek voltak megvalósítani a különböző szereplők megjelenítésénél. Ilyen volt többek közt a bukovinai székely Gáspár Simon Antal, illetve ilyen a szintén bukovinai székely János Boldizsár. 22 Gyerekkoromban a legtöbb - fiatal férfiakból és illetve csak fiúkból álló - betlehemes csoportot ifjabb Szőllősi János (becenevén Szadeczky Jani bácsi, idős korában „az öreg Szadeczky") tanította be, aki amolyan falusi ezermester volt. A környékben híressé vált nagyméretű, maga által faragott betleheme, melyet gyakran kértek kölcsön betlehemezéshez a környékbeli falvakból. (Szőllősi élete végén a betlehem a pásztói Városi Múzeumba került.)