Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
B. Gál Edit-Szilcz Ágnes-Deák Endre: Életmód és temetkezési szokások Gyöngyösön a 18. század végén, 19. század elején
Sikerült egy egybeszabott, oldalvarrott csizmát is kiemelni. Érdekes módon, mielőtt az elhunytra adták a talpát nem tisztították meg. A restaurálás során szalmával keveredett agyagos sarat szedtek le róla. A talpbőr marha bőrből, a csizma eleje borjú bőrből készült. Talpbélésébe fa erősítést tettek, ettől vált „recsegőssé". Sarkát négy bőrlapocskából építették, melyet kézzel faragott fa szegekkel erősítettek fel illetve középen egy fémszeggel rögzítettek. A csizmaszár kialakítása a 18. század végére, 19. század elejére jellemző szív alakú megformálás/ 19 ^ Az ezüstgombos dolmány szinte állandóan felbukkanó darab. A dolmányt a férfiak az ing fölé öltötték. Derékban vágott, testhez simuló szabása volt. A 17. század második felében jelenik meg a derék alatti rész rézsútos vágása, s ezzel az ú.n. csákóra vágott dolmány, melynek ujja mindig hosszú és az egész kart betakarta. Az általunk feltárt darabok egy része posztóból, egy része selyemből készült. Gombolásuk igen sokféle, de mindegyiken megfigyelhető a 18. század közepétől ismételten divatba jövő kettős szárú zsinórozás.Ez azt jelenti, hogy a zsinórozás mindkét végét egy-egy gombbal fogták az anyaghoz és súlytással cifrázták, sőt középen is gombbal záródott. Két oldalon általában lapos gombokat, középen gömb alakú gombokat használtak. Esetünkben a lapos gombokat fából készítették és ezüst lapocskákkal fedték be, míg a gömb alakúak belül üreges ezüst gombok voltak. Egy másik esetben a selyem cérnából sodort zsinórt vékony réz szállal „fűzték" össze, s ebből alakították ki a finom rajzolatú gombolást. (3a és 3b képek) Talán az egyik legszebb darab - a már fentiekben említett - kék posztóból készült dolmány töredék, melyről a restaurálás, tisztítás során derült ki, hogy aranyozott gombok zárták. A viseleti darabok készítési helyét sajnos nem lehet megállapítani, így csak követ3a és 3b képek: Selyemdolmány fémszállal díszített paszománnyal restaurálás előtt és után. (Restaurátor: Szilcz Ágnes Foto: Roboz László) 19.. A csizma restaurálását és leírását Bói István végezte.
