Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
B. Gál Edit-Szilcz Ágnes-Deák Endre: Életmód és temetkezési szokások Gyöngyösön a 18. század végén, 19. század elején
metési dátum ugyanis 1800. Ezt követően folyamatos a használat 1822-ig. Cellás befalazással már nem találkozunk ebben az időszakban, a koporsókat egymás tetejére rakják, majd amikor megtelt egy rész, az egészet elfalazzák. A koporsó használat általánossá válásával egyetemben elterjedt ezek színezése. A szín, a díszítés mutatta meg, milyen korú az elhunyt. A fiataloknak fehér, vagy kék, a középkorúaknak szürke illetve barna, míg az öregeknek fekete koporsó „járt". A 18. század végétől terjednek el a virágos, festett „bútorok".( 12 ) Az ifjú hajadon lányokéra szines tulipán, nefelejcs, rózsa, margaréta került, míg a középkorúak illetve a fiatal házasok fehérrel festett virágmotívumot kaptak. A kripta feltárása során előkerültek gyermekkoporsók fehérre festett szépen faragott fejfákkal, (2. sz. kép) valamint zölddel, fehérrel, pirossal szinezett, virágokkal díszített darabok, főleg fiatal lányok neveivel. Igen elterjedt ebben a korban a vászonnal bevont, szegekkel (réz?) kivert koporsó - ezek voltak a legrosszabb állapotban -, s nagy számban fordult elő a teljesen fekete, minden feliratot nélkülöző, tetején festett Krisztus testet ábrázoló darab. Kiket temettek a kriptába? Természetesen nem a legszegényebb néprétegre kell gondolnunk, hisz e nyugvóhely pénzbe került, nem is kevés pénzbe. A szláv betelepülés kapcsán már szóltunk arról, hogy a városunkba érkező tótok nagy része nemeslevéllel rendelkező iparos volt. Ha nemesi „kiváltsága" nem is, de ipara mindenképpen feltételezi, hogy nem a nincstelen rétegből származik. A megtelepedés óta több mint száz év telt el, s ez a népcsoport is mind nyelvében, mind viseletében, mind szokásaiban egyre jobban asszimilálódott. Bár a Szent Erzsébet templomba temetettek nagy részének szláv hanzású neve azt mutatja, hogy még mindig főleg a „tót népesség" használja, azért feltűnnek a magyar nevek is 2. kép: Restaurált gyermekkereszt a kriptából (Restaurátor Deák Endre Foto: Deák Endre) 12. BALASSA Iván 1989
