Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Fülöp Lajos: Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén

földéséget nem tutîa ugyan kielégíteni, ëggy jellegzetes és jellemző képként hagy mongyani aszt, hogy amikor a Kárpátoghan állt a magyar hatsërëg, és a szovjet hatsërëg már nem messze volt tőle, az előnyomulás nyilvánvaló volt, hogy nincs megállás előtte. Az a magyar hadvezetőség, amely az elmúlt és az előtte lévő/ 20 évben sosem igért földet/ a parasztnak, de az utolsó kéccségbeesési pillanadban, fázizsban/ parancsként jött ki, hogy minden kilőt szovjet harckocsiért/ öt hold földet kap/ a katona. Aszt hiszem, önmaga hejëtt beszél ez a parancs, hogy ijjen későn jött a földosztás, nem lehetet szívügye, és nem lehetet fölgye, othona, hazája ennek az embernek. Ugyanakkor/ csupán érdekëssékként említem mëk, hogy ebben az országban herceg Eszterháziaknak 200000 hold fölgye volt. Természetes, mindezek mellett még nagyon-nagyon sok nagybirtok is volt. (És hogyan folytatódott ez a háború?) Magáról a háborúról nagyon sok mindent/ nem akarok mondani, nem is érdekes, elég gyorsan befejeződött ezután. Talán a későbbiegben, a/fokság idejéből tanúsakként, érdekessekként mondanék el ëggy esetet. Naty/ hadifogoly táborba voltunk, többezres láger, tél, rent kívül hideg idő, s a barakogból igen elevenen nésztük, hogy jön-e az ebéd. Az ételhordók naty fahordóban hoszták/ az egyépként igén csúszózs gyalogúton. Természetesen az éhesébb része,/ a kapuba már leste, várta/ az ételhordókat, s az éggyik alkalommal asz történt, hogy/ a két embër a hordóval megbotlott, az elék csordultig lévő hordóból kilöttyent a borsófőzelék. A két-három tag, aki a kapuba leselkedett, gyorsan/ nekihasalt a kilöttyent kásának, és a mindig kéznél lévő kanállal, ami még menthető volt, fölették. Utánna bevonultak a lágerba ők is/ az ebédosztáshoz. Minden ijjen ételhordás, az elég szertartásos, fontos és nagy jelentőségű esemény vót, ahol a szakácsnak nagy mesterséggel, szakszerűséggel kellett az osztást végeznie, mert bizony/ netalántán a kását eggyik-másik osztásnál töpször mëkkavarta, a priccsën leselkedők azonnal hozzátették megjegyzéseiket, hogy ennek vagy annak az egyénnek/ kéccër kavart vagy ëtyszër kavart, ennek következménye az volt, hogy esetleg az ajján összegyűlt sűrűbb részt/ hát éty-két kavarással igen messze lehetett egymástól taszingálni, és igen híg rész, leves jutott a takságnak. Nos, ennél az esetnél is/ kiosztották, mint rendszeresen, természetes az adag az nem hajszálpontosan volt méretezve, néhány fejadaggal töb volt ott. Eszt szigorú pontos mënetrëntszërinti kiosztással végeszte ëggy megbízott tag, és létszám szerint a mindig sorra következők kapták a fölösleget. Ennél az alkalomnál is/ olvasta a néfsort, kik következnek, akik kapják a pluszt. A priccsën lapuló társaságból az egyik/ észrevette, hogy az is belekerült a soron következő néfsorba, aki már kint illegálisan a földről ëvëtt. S amikor kiment/a csajkájával, hogy fölvegye az egyépként jogos fejadagot, rájuk kiabált, hogy ennek már nem jár, mert kint ëvëtt. Átvette a szavalókórus természetesen a dolgot, és valóban lë is szavaszták, hogy részére/ nem fojósíthattyák a második fejadagot. Nos, hát ilyen apróságok is előfordultak, természetesen az éggyik adag, sëm a másik adag nem volt akkora, hogy éppen mëg në kaphatta volna még aszt a kis ráadást. Hát ebbe némi íritység, féltés is szerepet jáccott. Kicsit messzebb van eseményben, vagy legalábbis időben, égy másik, hasonló dolog, s ha elmondom, talán azzal a célzattal tenném, hogy nem mindig hejes a túlzott mohóság, meggondolatlanság, nem célszerű, nem használunk vele. Nos, a következő történt. Cukor átrakodást végesztünk/ az éggyik tengeri kikötőbe, nyolcórás munkaidő alatt/ egész természetesnek hatott és szabad volt/ a cukor fogyasztása. A legfinomabb zsákot fölbontottuk, a kanál a zsebbe volt, s lehetett ënni. A cukornak azonban megvan az a sajátossága és tulajdonsága, hoty ha/ hirtelen sokat eszik belőle valaki, akkor/ kellemetlen gyomorérzést okoz, sőt/ van erre közmondás is, hoty hány, mékpedig erőtejjesen. Nos,/ az is előfordult,