Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Fülöp Lajos: Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén
1995. MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS p. 333-352 Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén Fülöp Lajos Imre Samu emlékének ABSTRACT: The Examination of the Regional Standard Language in Gyöngyös and Its Environs. The paper - in a fixed size - treats the problems of a peculiar variant of the language: the regional standard language in the given area. The author has designed to provide a "basic description" In the introduction he gives his reason for the choice of the theme and describes the aim and method of the research. In the principal part of the study he introduces the informants - mainly in a sociolinguistic respect -, then he writes about the result of the collection and the texts recorded on tape. Finally he summarizes the most important characteristics of the corpus. 1. Témaválasztás, cél és módszer A dolgozat - megszabott terjedelemben - egy sajátos nyelvváltozat, a regionális köznyelviség problémakörével foglalkozik a jelzett területen, Gyöngyösön és közvetlen környékén, ideszámítva a gyöngyöspüspöki városrészt is, amelyet 1922-ben közigazgatásilag a városhoz csatoltak, és a régió központjával már csaknem egybeépült Gyöngyössolymost is. A vizsgálódást elsősorban az adatközlők nyelvszociológiai bemutatásának és adatmentő szövegközlésnek szánom. A témaválasztást az indokolja, hogy a regionális köznyelv műszóval 1 az újabb külföldi és hazai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk. Ennek az értelmezéséről, a nyelvváltozat társadalmi szerepéről, szociolingvisztikai jelentőségéről és vizsgálatának szükségességéről az utóbbi években ugyan már néhány iránymutató írás megjelent 2 , sőt évtizedek óta szerepel a Nyelvtudományi Intézet, egyetemeink és a Szombathelyi Tanárképző Fő1 IMRE Samu (1973. 257) a fogalmat így értelmezi: „Regionális köznyelven a beszélt nyelvváltozatoknak azt a típusát értjük, amely - elsősorban fonológiai-fonetikai, de kisebb mértékben grammatikai és lexikai jellegzetességei tekintetében is - az irodalmi nyelv igényes és beszélt változata (a köznyelv) és a nyelvjárások között helyezkedik el; tehát tipikusan átmeneti kategória". A meghatározást DEME László azzal egészítette ki, hogy „ezeket a központi köznyelv regionális, azaz táji színezetű változatainak szoktuk tartani, s funkciójukat tekintve ma is azok" (1973. 261). A regionális köznyelviség létrejötte és elterjedése KISS Jenő megállapítása szerint (1995. 1.) „annak a hosszú nyelvtörténei folyamatnak a része, amely a köznyelv kialakulásával, illetőleg a köznyelvnek a nyelvjárásokra gyakorolt hatásával kezdődik. A nyelvjárások és a köznyelv kapcsolata... mindig különös kapcsolat volt. Míg azonban a kezdeti szakaszban a nyelvjárási hatás volt nagyobb, újabban a fordított irányú befolyás összehasonlíthatatlanul jelentősebb." 2 A teljes bibliográfia helyett az irodalomjegyzékben csak azokat a műveket sorolom fel, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a témához.
