Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Fülöp Lajos: Regionális köznyelvi vizsgálatok Gyöngyösön és környékén

iskola magyar nyelvészeti tanszékének a kutatási tervében is, ettől függetlenül - bonyolultsága, sokrétűsége miatt - a téma szociális-kulturális összefüggései, területi jellemzői és célravezető eljárásai máig is hiányoznak. A regionális köznyelviség mint kutatási probléma a téma fontosságához és a dialektológiai területhez képest még mindig elhanyagolt állapotban van. Ebből következik, hogy inkább csak az útkeresés jellemzi ezeket a vizsgálatokat. Tematikai-módszertani iránymutatás szempontjából ezért is jelentős az Imre Samu szerkesztésében megjelent Tanulmányok a regionális köznyelviség köréből (1979) című kiadvány a benne közölt elméleti igényű, gyakorlati tapasztalatokra épülő írásokkal.

3 Bemutatásunk három részre tagolódik. A bevezető fejezet általános kérdéseket tárgyal: a közlés célját és a módszert vázolja. A fő rész az adatközlőket mutatja be - elsősorban nyelvszociológiai szempontból -, életútjukat, pályájuk főbb állomásait, szociális-kulturális-környezeti kötődésüket, életkorukat, iskolai végzettségüket, foglalkozásukat, beosztásukat, műveltségi és nyelvi jellemzőiket (pl. egyes- vagy kettősnyelvűek stb.), beszédtémájukat, ui. ezek a sajátságok határozzák meg az egyének nyelvhasználatának alakulását. Nem véletlen, hogy a regionális köznyelviség feltalálási helye elsősorban a nyelvjárás övezte városi környezet, hordozói pedig általában a helyi születésű, középiskolát vagy felsőfokú tanulmányokat végzett értelmiségi, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, hivatalnoki vagy alkalmazotti foglalkozású személyek; főként azok, akik egy tágabban értelmezett középső nemzedék (30 év felett és 60 év alatt) tagjai, esetünkben valamennyien férfiak. A dolgozat öt beszélőtől egyenként kb. 15-20 percnyi szövegfelvételt közöl. A vizsgálódásban elsősorban a szöveg hangzási oldala volt fontos. A beszélgetést igyekeztünk úgy irányítani, hogy az adatközlő lehetőleg folyamatosan, szívesen beszéljen a választott témáról, megőrizve a szituáció természetességét. A szövegfelvételek témakörei a következők: (1.) Háborús élmények, hadifogság; (2.) A gyöngyösi kórház története; (3.) Vadász- és erdei kalandok; (4.) A gyöngyössolymosi termelőszövetkezetről; (5.) A gyöngyösi vágóhíd bemutatása. Végül a záró fejezet - a spontán megfigyelés alapján - a nyelvi mozgás irányának alakulására és néhány hangtani jelenség változására hívja fel a figyelmet. 2. Az adatközlők és a nyelvi anyag A vizsgálat magnetofon-felvételei (1., 2., 3., 5. sz.) - egy híján - a Városunk köznyelvi kiejtése című pályázatra készültek 1969-ben, Gyöngyösön. Ezt a pályázatot az Országos Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelvtudományi Intézete hirdette meg. A gyűjtéshez Derne László, Imre Samu és Végh József készített útmutatót. A 4. sz. adatközlő szövegét 1986 őszén vettem fel az ELTE BTK tíz dialektológiai érdeklődésű magyar szakos hallgatójának a jelenlétében, Gyöngyössolymoson. A felvételt módszertani megbeszélés követte. Megható érzés volt utólag azoknak a barátaimnak, jóismerőseimnek a hangját hallani, akik már csaknem másfél évtizede eltávoztak közülünk. Mondanivalójuk felidézésével is tisztelettel emlékezünk reájuk... 3 A kötet tanulmányait BALOGH Lajos, H. BERNÁTH Rózsa, POSGAY Ildikó, SZABÓ József, G. VARGA Györgyi és ZILAHI Lajos írta. 4 A pályázati felhívást a Magyartanítás XI. évf. 1. száma közölte (1-17).