Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Misóczki Lajos: Gyöngyösi egyházi műemlékek a 19-20. században
által vette fel, aki a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként javasolta „a gyöngyösi Kálvária műépítmény lehetséges megtartását" (=műemléki felújítását, M. L.). 15 Az 1880-as évektől filoxreavész pusztította Gyöngyös és környéke szőlészetéi-borászatát is, amely tönkretette a lakosság jelentős részének évszázados megélhetési forrását. Ilyen körülmények között gondolni sem lehetett a Kálvária-templom átépítéséről. Ám Csomor ilyen helyzetben sem tétlenkedett. 1889-ben kérésére a MOB szakemberei elkészítették Gyöngyös első műemléki nyilvántartását. Ebben 12 egyházi létesítményt iktattak a megóvandó építmények sorába. Az 1881: XXXIX. tc. alapján mindegyikről megállapították, hogy „oly építmény és tartozék, mely történeti vagy művészeti emlék becsével bír". 16 A város műemlékei karbantartásának ügye a vész megszűnése után került elő ismét. Balogh Gyula polgármester 1890-ben újból MOB-szakembereket hívott, hogy az összeomlás veszélye miatt időközben bezárt Kálvária-templomot megnézzék. 17 A javítást és átépítést a javaslatuk figyelembe vételével éppen száz évvel ezelőtt el is végezték. Azóta lapos tetejű a Kálvária-templom. Tekintettel arra, hogy az 1889- évi műemléki nyilvántartás a református, ortodox és az izraelita templomot is besorolta az egyházi építmények közé, 1895-ben Gyurtsik Sándor, az ortodox templom gondnoka segélyt kért a MOB-tól az épület helyreállításához. A MOB úgy tért ki a támogatás megadása elől, hogy szakértőjével töröltette a templomot a műemléki nyilvántartásból - ami ellen hiába tiltakozott hivatalosan is Gyöngyös város, mint minden egyházi építmény kegyura. 18 Sajnos, a 20. században tovább pusztultak az egyházi műemlékek, legfőképpen a tüzek miatt. A városnak, mint a templomok kegyurának később sem volt elegendő pénze a javításokhoz, ezért mind gyakrabban kérte a MOB támogatását. Az 1904. augusztus 16-i tűz elhamvasztotta a ferences-templomot és a kolostor egy részét. A város folyamodványára sajnos, br. Forster Gyula, a MOB elnöke nem küldött pénzt. Ehelyett kirendelte a két kiváló építőművészt, Schulek Frigyest és Lux Kálmánt az elkezdett helyreállítási munkák felügyeletére. 19 (Br. Forster 1906-ban márványtáblát ajándékozott a MOB nevében a ferences-kriptában nyugvó Vak Bottyán János kurucgenerális emlékére.) 1908. július 14-én (a „tüzek hete" idején) az ortodox, vagy görögkeleti templom égett le. Az újjáépítésére a város, mint kegyúr 200 koronát áldozott. Ez és a 600 korona adomány azonban csupán a tetőzet helyreállításához volt elegendő. 20 1917. május 21-én minden addiginál nagyobb erejű tűz dühöngött Gyöngyösön. A város nagy része megsemmisült. Leégett a Szt. Bertalan- vagy Nagy-templom is - a település Jelképe", ahogyan Kemény János polgármester nevezte a május 23-án Gyöngyösre érkező királyi pár előtt. IV. Károly és Zita aznap a város megsegítésére 50 000 koronát adott, amely megteremtette az országos önkéntes adományozás alapját. 21 A MOB 1917. június 13-i, fővárosi ülésén - most éppen br. Forster Gyulának köszönhetően - Gyöngyös újjáépítésével, kiemelten pedig műemlékeinek, egyházi létesítményeinek helyreállításával foglalkoztak. Kemény megbízásából Pásztor József gimn. tanár mutatta be a Nagy-templomot képeken 15. MOLNÁR József 1971. 14. 16. GYVI Pl, az 1889. évi külön kezelt gyűjtemény, Templomok c. jelzet 17. Dezséri BACHÓ László 1944. 142. 18. Dezséri BACHÓ László 1944. 158. SZTEHLO Ottó építész 1896. évi jelentései és MOLNÁR József 1971. 15. 19. Dezséri BACHÓ László 1944. 82. 20. Dezséri BACHÓ László 1944. 158-159. 21. VÉBER János 1937. 93.
