Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Misóczki Lajos: Gyöngyösi egyházi műemlékek a 19-20. században

1. fotó. Nagytemplom az 1917. évi tűzvész előtt és után MM. Lev. Gyűjt. 86. 374. 1. Reprodukció: Lónyainé Nagy Éva és tervrajzokon. Alapos előadása, amelyet többen is, így Nagy Virgil műépítész is kiegészített, jó irányba döntötte el a templom további sorsát. A MOB felvette (megerősítette helyét) a megóvandó országos egyházi műemlékek lajstromába, és segítséget ígért a templom helyreállítására. 2 Augusztus 13-án Nagy Virgil hozzá is fogott a Szt. Bertalan-templom helyreállítási tervének kidolgozásához, amely a szintén általa, még 1914-ben elkészített és elfogadott templombővítési tervvel, továbbá Warga László (Budapest főmérnöke) november 21-én elkészített városrendezési tervével összhangban becses alapja lett Gyöngyös újjáépítésének.

23 Igaz, az ország háborús összeomlása és az 1918/1919. évi forradalmak ideje megállította az újjáépítést, de az 1919. november 8-án polgármesterré választott dr. Puky Árpád mindent elkövetett az új Gyöngyös felépítéséért. A december 3-i városi képviselő-testületi ülésen elfogadtatta a leégett egyházi műemlékek újjáépítéséről szóló határozatot (5 műemlék középület és 4 egyházi műemlék), elsőként a Nagy-templom helyreállítását.

24 A kívül-belül megindult rekonstrukció az egyházi műemlékek sorában a Trianon utáni műemlékvédelem példaképe lett. Dr. Puky Gyöngyös fejlesztését a Mátravidék fejlesztésének távlatával kötötte egybe. Ugyanis Gyöngyöst és a Mátrát kiemelt idegenforgalmi körzetté akarta emelni. Ezért is sürgette Gyöngyös arculatának urbanizálását. a középületek helyreállítását. Jelszava lett: „Műemlékeink felette megóvandók!"

25 22. Dezséri BACHÓ László 1944. 46. 23. MOLNÁR József 1984. 12-14. 24. SCHLOSSER János 1922. 12 25. MOLNÁR József 1971. 16.