Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában

indul lefelé délnyugat irányába. Ennek felderítésében Skerletz Iván mindkét szerzőnek segített, majd a térképbe való beazonosításában is közreműködött. A sánc meredeken tart lefelé, a szintvonalakra merőlegesen. 200 m után egy kis kunyhó romjai alatt halad tovább. Innen további 300 méterre keresztül halad egy erdőnyiladékon, majd lassan átkanyarodik déli irányba. A nyiladék után 3—400 méterre egyre bizonytalanabbá válik, végül teljesen eltűnik. Hossza, ameddig követhető, kb. 900 m (8. kép). E hosszú sánc végig kőből készült. Többnyire erősen szétszórt kövek jelzik a nyomvonalát, épnek alig néhány részlete mondható. Egy-két rövid szakaszon csak a csupasz kövek látszanak, növénytakaró nélkül. Szélessége 4-8 m között váltakozik. Még jóval a Haluskásrét előtt eltűnik. Lent a réten sem sikerült a nyomát megtalálni, majd ismét feltűnik, de már a Kishegy északi aljában, felkanyarodik erre a hegyre és a hegytető közepén egyenes vonalban egészen a kőbányáig követhető, folytatását már lebányászták. Pásztor József vázlatos rajza szerint az ő idejében még egészen a Kishegy délnyugati lábáig, a Csákkőig tartott.

60 Kora és rendeltetése egyelőre ismeretlen, de igen valószínűtlen, hogy erődítés céljait szolgálta volna. Gyöngyössolymos-Kishegy Elsőnek Sebők László említi a hegy „üvegsáncát".

61 Bartalos Gyula a Mátrában általa feltételezett hosszú védvonalakkal kapcsolatban említi a Kishegy hosszúsáncát.

62 Ugyanekkor Hanák Kolos mint „avargyűrűt" ismeri.

63 Pásztor József már részletesen foglalkozott a heggyel, részben Bartalos nyomán. Leírása szerint a hegy délnyugati aljában lévő Csákkő barlangjától indult a „kőgát", amit „Ördögtornyadűlés"-nek neveznek. Pásztor is avarkorinak tartja, de megjegyzi, hogy ez nem vár, hanem határsánc volt, közelebbit azonban nem mond róla.

64 Ugyanezt később is említi és vázlatos, de szemléltető térképet is közöl róla. A térkép szerint a hegy közepén végig vonuló kősánc a Csákkőtől indult és a hegy északi pereméig tart. E térképen a hegyperemet körülvevő kősánc még nem szerepel. A leírás és a térkép szerint a Kishegy délkeleti aljában urnacserepeket, kővel beboltozott sírokat találtak, égett földdel.

65 1933-ban megismétli az előbbieket, de ekkor a középső sáncot „kikövezett kocsiút"-nak határozta meg, amelyen sem fa, sem fű nem terem.

66 Néhány újabb útikalauz is említi ugyanezeket az adatokat. Dénes József a középső sáncot összefüggésbe hozza az Ereményről induló hosszú sánccal, de felismeri a hegytető peremén körbefutó kősánc gyenge nyomait is és ezt azonosítja a korábbi kutatók által említett „üvegsánccal", az ott található égett kövek alapján.

67 Több, a terepen történt kutatás a legutóbbi évekig szünetelt. Kemenczei Tibor 1984-ben megjelent munkájában részletesen foglalkozik a Kishegy őskori bronzleleteivel. Négy bronzlelet került elő a kőbányában, valamennyi a késő bronzkori Kyjatice-kultúra hagyatéka. 1945-ben, az 1950-es évek végén, 1961-ben, majd 1975-ben kerültek napvilágra különböző bronztárgyak (balta, lándzsa, kés, sarló, kargyűrű, tű, stb.).

68 60. PÁSZTOR József 1913. 18., 1929. 210. 61. SEBŐK László 1880. 23. 62. BARTALOS Gyula 1909. 436. 63. HANÁK Kolos 1909. 63. 64. PÁSZTOR József 1913. 15, 18, 26, 28. 65. PÁSZTOR József 1929. 205, 210, 214. 66. PÁSZTOR József 1933. 57. 67. DÉNES József 1984 68. KEMENCZEI Tibor 1984