Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

8. fotó Az 1901-ben felépült Állami Elemi Központi Leányiskola. Reprodukció: Dózsa Balázs tületek buzgón dolgoztak a részletes tananyagbeosztások és órarendek összeállításán. Gyöngyösön a három iskolakörzet tanítói kidolgozták a tanmenetet, melyből az igazgatók és a pedagógiai bizottság egységes, az egész városra alkalmazott tantervet készített és ez olyan jól sikerült, hogy a tanfelügyelő több tantárgyból a tanítótestület hivatalos lapjában (Heves Megyei Tanügy 1907. - M. J. ) közzétette. Cél volt az elméleti pedagógiai kérdéseket a gyakorlatban minél tökéletesebben alkalmazni.

67 A tanítótestületek folyamatosan végezték munkájukat, talán azon tevékenységük a legjelentősebb, hogy a városban év végéig megvalósították a félnapos tanítási rendszert. Ezt a tanév végéig engedélyezte a megyei tanfelügyelő a testület azon indokára hivatkozva, hogy a gimnáziumban, a Polgári Leányiskolában, de még az állami hivatalokban is csak félnapos munkaidő van. Ezt az intézkedést a szülők is megelégedéssel fogadták.

68 Sajnos a VKM a 143490/1910. sz. rendeletével 1910. március 1-től megszüntette a városunkban folyó félnapos (csak délelőtti) tanítást, pedig ez különösen a szegényebb szülők számára kedvező volt, hiszen az őszi és tavaszi munkák idején délutánonként gyermekeiket a szőlőmunkába bevonhatták.

69 Alpáry Lajos vármegyei tanfelügyelő a város elemi iskoláiban tett látogatásai tapasztalatait az 1911. június l-jén tartott tanítói gyűlésen összegezte. Elismeréssel szólt arról, hogy a gyöngyösi állami elemi iskolák nemcsak Heves megyében vívtak ki maguknak vezető helyet, hamen az ország legjobb népiskoláival is méltán versenyezhetnek.

70 67 A GYAEFLIE 1907. és Dezséri Bachó László 1938. 95. 68 A GYÁEFLIÉ 1910. 3-10. 16. 38-45. 69 A GYÁEFLIÉ 1911. 9. 70 A GYÁEFLIÉ 1911. 9.