Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára
Az III. osztályban 2 db könyv, III. o-ban 3, IV. o-ban 4, - itt már földrajzi atlaszt is használtak; V-VI. osztályokban pedig 10 db tankönyvük volt a tanulóknak. A történelmet Alpáry Lajos: „A magyar nemzet története" című V-VI. o. tankönyvből tanították. 71 Nagy segítség volt, hogy a Lampel Róbert budapesti könyvkiadó cég az új tankönyvekből 220 db-ot küldött a városba 188 Korona értékben a szegény tanulók részére. Az 1906-1907. évben bevezetett új tantervhez új tankönyveket is használtak. Az 1912-13-as évben a hittan tanítására olyan tankönyveket vezettek be, amilyenek eddig nem voltak. A II. és III. osztályban az „Egri kis káté-t" (ezt több osztályban is használták) és a Bibliai történeteket; a IV. osztályban már 3 tankönyvet, az V-VI. osztályokban pedig 4 hittankönyvet használtak. A református tanulók 1 hittankönyvből tanultak. Ezenkívül volt még énekeskönyv is. 72 Ezen sok tankönyv használata a valláserkölcs nagymértékű tanítását bizonyítja. Ezeket a tankönyveket az 1920-as évek elejéig használták. Az új tanterv bevezetésével az iskolai felszerelésben még sok volt a hiány, amit évente próbáltak pótolni részben a költségvetésből, részben segélyekből. így néhány év alatt a különböző tárgyakhoz (magyar történelem, földrajz, beszéd- és értelemgyakorlatok, természetrajz) sikerült az iskoláknak megszerezni a megfelelő szemléltető eszközöket. Az iskolák bútorzata a városban még nem kielégítő, a Központi és az Alsóvárosi iskolák bútorai, de különösen padjai csak a gyermekek megnyomorítására alkalmasak. 73 A padok még jópár évig nyomorgatták a tanulókat, mert újat helyettük nem tudtak szerezni. Igen fontos volt a szegény tanulók segélyezése. A szegény tanulók segítésére 1899-1900ban megszervezték a „Gyöngyösi Gyermekbarát Egyesületet", melynek célja a rászoruló tanulók részére ruha, lábbeli és tanszer segélyek adása volt. A helyi pénzintézetektől is érkeztek segélyek, főként tankönyvekre. E tanévben a legszegényebb tanulóknak 85 pár csizmát készítettek a befolyt összegből. 74 1902-1903. tanévben az egyesület a rászoruló tanulóknak 134 pár új csizmát és 27 télikabátot osztott ki. Soltész Sándor és neje, gyöngyösi lakosok, akik már évek óta részt vettek a segélyezésben, ezen évben 5 tanulót ruháztak fel, 80 Korona értékben. A VKM-től 83 db tankönyvet kaptak a rászorulók. 75 Az 1909-1910-es tanévben a segély összege 986 Korona 76 , az 1911—12-es tanévben a Vöröskereszt választmánya száznál több tanulónak biztosított a téli hónapokban ingyen ebédet. 77 Az utolsó békeévben 1913-14-ben a szegény tanulók 28 pár cipőt és 20 db télikabátot kaptak. A Magyar Vöröskereszt Gyöngyösi Szervezete 145 gyermeknek három hónapon keresztül ingyen ebédet adott. A Lampel Róbert könyvkiadó cég ebben az évben 344 db ingyen tankönyvet küldött a város szegény tanulóinak. 78 Igen fontos volt az iskolán kívüli népművelés, melyet a XLX. sz. végétől két ifjúsági egyesületben, az 1897-ben alapított Felsővárosi-és az 1903. január 6-án alapított Alsóvárosi Ifjúsági Egyesületben végeztek az iskolák tanítói és a város különböző vezető polgárai. Mindkét egyesület tagjai sorába szőlőmunkás fiatalokat szerveztek. Számukra minden év71 A GYÁEFLIÉ 1907. 3-12. 45. 53. 72 A GYÁEFLIÉ 1907. 3-12. 45. 53. 73 A GYÁEFLIÉ 1910. 3-10. 16. 38-45. 74 A GYÁEFLIÉ 1907. és Dezséri Bachó László 1938. 95. 75 A GYÁEFLIÉ 1910. 3-10. 16. 38-45. 76 A GYÁEFLIÉ 1911. 9. 77 A GYÁEFLIÉ 1911. 9. 78 A GYÁEFLIÉ 1907. 3-12. 45. 53.
