Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

A beiratás (minden évben, minden tanulót be kellett íratni) szeptember első napjaiban volt. Egyik iskolából a másikba átiratkozni nem lehetett, csak lakásváltozás esetén. A beiratási díj tanulónként 1 Korona, valamint 10 fillér értesítő díj. Minden évben nyomtatott értesítőt adtak ki a gyöngyösi iskolák közösen, mely tartalmazta az év eseményeit és a tanulók előmenetelét. ) „Ezen díjak befizetése alól felmentésnek helye nincs", idegen (máshonnan jött) tanuló még 8 Korona tandíjat is fizetett.

62 Az 1908-1909. évi XLVI. t. c. (törvénycikk) a népoktatás ingyenessé tételéről rendelkezett. Ennek értelmében megszűnt a legtöbb iskolában szokásos tandíj. A gyöngyösi iskolákban 80 fillér beiratási díjat kellett ezen évtől fizetni, mely alól szegénységi bizonyítvány alapján lehetett felmentést kérni. Az ismétlő iskola ingyenes volt. A felsőbb osztályokban sok a mulasztás, főként a szegény tanulóknál, de hiányzásukat nem lehetett bírsággal büntetni, mert a legkevesebb összeget sem tudták behajtani.

63 A tanév szeptember első napjaiban „Veni sancte"-val (szentmise és utána évnyitó ünnepség) kezdődött és június 24-28 között „Te Deum"-mal (hálaadás, mise és évzáró ünnepség) fejeződött be. Június közepén osztály-és hittanvizsgákat tartottak, az iskolai gondnokság tagjainak elnöklete alatt. Ekkor a kiváló előmenetelű és a jó magaviseletű tanulókat megjutalmazták. Érdekesek az iskolai ünnepségek időpontjai, melyeket az I. világháború végéig kevés változtatással megtartottak. Ezek a következők: a király nevenapja (I. Ferenc József - József nap, március 19), az áprilisi törvények szentesítési napja április 11. (és nem március 15-ét, a forradalom napját ünnepelték meg), a koronázás napja (1867. június 8-án koronázták meg I. Ferenc Józsefet magyar királlyá), tavasszal tanulmányi kirándulást szerveztek osztályonként, júniusban pedig majálist (legtöbbször Mátrafüreden, vagy akkori nevén a Benén). Voltak - aránylag ritkán - különleges ünnepek is. A tanulók részt vettek például II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai hamvai hazahozatalának gyöngyösi ünnepélyén 1906. október 28-án.

64 1907. április 13 -án a Madarak és fák napját, május 18-án osztályonként 1 órát Békenap címen tartottak meg, május 29-én a Csathó kertben gyermek majálist rendeztek.

65 1909. szeptember 7-én Nemzeti Zászló ünnepélyt, 1910. április 8-án pedig gróf Széchenyi István emlékünnepélyt tartottak halálának 50. évfordulóján, mely alkalmakkor a tanítók diákjaiknak a nap jelentőségét méltatták.

66 A tanfelügyelő évente többször is meglátogatta az iskolákat. Ekkor értékelték az iskola és a nevelők munkáját. A tanítótestületek évenként többször tartottak gyűlést, pl. 1899-1900. tanévben pedagógiai felolvasásokat, gyakorlati tanításokat szerveztek, részletes tantervet készítettek, meghatározták az egyes betűalakok előállításának (írásának) a módját, hogy az írás tanítását egységesen végezhessék. Az 1905-1906. iskolai tanévben fontos előrelépést jelentett az új népiskolai tanterv kiadása, mely az iskolák belső életére gyakorolt hatást és legfőbb célkitűzése az oktatás, nevelés színvonalának az emelése volt. Előmozdítja a gyakorlati oktatást a reáltárgyak helyesebb elrendezésével. Különösen nagy súlyt helyez a helyesírás és fogalmazás fejlesztésére. Igen fontosnak tartja a testi nevelés, a művészeti tantárgyak, a kézügyesség oktatását. A következő tanévben a tantervet teljesen bevezetik, ezért a tanítótes62 A GYAEFLIE 1900. 3-14. 49-58. 63 A GYÁEFLIÉ 1909. 3-12. 41-52. 64 A GYÁEFLIÉ 1907. 9 és DEZSÉRI Bachó László 1938. 95. 65 A GYÁEFLIÉ 1907. 3-12. 45. 53. 66 A GYÁEFLIÉ 1910. 3-10. 16. 38-45.