Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

és nem felelt meg (44 tanuló) jelzésű bizonyítványt kaptak. A gimnáziumban diáktanács alakult.

56 A Tanácsköztársaság idején az iparostanoncok Ifjúmunkás Szövetséget alakítottak, székhelyük a Kertész-házban volt. Az elemi iskolák vezetését a direktórium vette át, az Alsóvárosi Iskola felügyeletét Havas Pál igazgatóra, a Felsővárosi ügyeit Imrefi József tanítóra, a Központi Iskolát pedig Nagy Lajos tanítóra bízták.

57 Tanító átképző tanfolyamokat is szerveztek, az első július 8-án kezdődött a gimnáziumban. Ezt Gyöngyösi Nándor hírlapíró vezette, a helyettese Vargha Tivadar elemi iskolai igazgató volt. Előadást tartottak többek között a Dózsa féle parasztháborúról. A hallgatók a tanfolyam végeztével bizonyítványt kaptak.

58 Április 7-én tanácsválasztást tartottak. Gyöngyösön 2 szavazóhelyiség volt, az egyik a Kereskedelmi Csarnokban (ma a Kereskedelmi Közép és Szakmunkásképző Iskola), a másik az Alsóvárosi Elemi Iskolában.

59 Júliusban a gyöngyösi direktórium 260 szegény sorsú munkás- és parasztgyermeket üdültetett Mátrafüreden. A nyaraltatás megszervezésében nagy szerepet játszott Vargha Tivadar a Felsővárosi Iskola igazgatója. A nyaraló gyerekek jórésze is ezen iskolából került ki. A gyermekekre nevelők ügyeltek. A lányok az Alsó - ma Benevár Étterem, - míg a fiúk a Felső Vendéglőben laktak (ma már nincs meg, lebontották). A nyaraláshoz szükséges pénzt a gazdag gyöngyösiekre kivetett összegből és önkéntes adakozásból fedezték. Augusztus 5-én újabb 140 gyermeket akartak nyaraltatni, de erre már nem került sor a Tanácsköztársaság alatt.

60 Az 1894-es államosítás sok változást hozott a gyöngyösi iskolák történetében, melynek első szakasza a Tanácsköztársaság bukásával zárul. Röviden szólnunk kell a beiskolázásról, az iskolaévről, az iskolai ünnepségekről, a tantestületről, a szegény tanulók segélyezéséről és az iskolán kívüli munkáról. Az iskolák államosításának köszönhető, hogy az 1899-1900-as tanévben már nem volt olyan iskolaköteles tanuló, akit nem Írattak be iskolába. Az előbbi években az iskolába be nem írt tanulókat a tanítótestület közbenjárására, a hatósággal kényszerítették a mindennapos iskolalátogatásra. A beiskolázás szigorú megkövetelése eredményeképpen a Központi Leányiskolában új osztályt szerveztek. Nem kaptak újabb tanítót, ezért a Kertészházi Iskolában az I. és II. fiúosztályokat összevonták és az így felszabadult tanító oktatott az újonnan megnyitott osztályban. A gyöngyösi tanítók betegeskedő kartársaikat állandó helyettesítő tanító hiányában nehezen tudták pótolni. Egy érdekesség, mely jellemző e korszakra. A Felsővárosi Iskolakörzet igazgatójának: Vargha Tivadarnak a felesége, aki a Központi iskolában a ni. leányosztályt tanította 6 heti szabadságot kapott, amikor László fia született.

61 Cél volt az iskolai élet belső értékeinek fokozatos emelése, amit évente kitartó szívós munkával sikerült elérni, különösen a hazafias és vallásos erkölcsi nevelésnél. A különböző vallású tanulók minden ünnepnap nevelőik vezetésével vettek részt az istentiszteleteken, körmeneteken. 56 A GYFE. 1920. 2. 57 Dezséri BACHÓ László 1940. 103. 58 Dezséri BACHÓ László 1940. 161. 59 Dezséri BACHÓ László 1940. 104. 60 Dezséri BACHÓ László 1940. 104. 61 A GYÁEFLIÉ 1905. 3-24. 50-60.