Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban

sokasága miatt, részént a megye erénytelen intézkedése végett 5 napig vesztegelni kéntele­nülvén, csak nagy nehezen zászlóallyam 4 századjait f.hó 7-én indíthatván Szeged felé útnak, magamnak különössen Kürthy Ferenc alszolgabíró vétkes hanyagsága miatt, ki ahe­lyett, hogy hivatalos kötelességénél fogva e sereg tovaszállításárul gondoskodott volna, Pestre mulatni ment, kellő kocsik hiánya végett, még augusztus 11-ig hátra maradni ked­vén." 19 A jelentés nem szól arról, hogy a másik két század mikor indult el Szolnokról. Lenkey tévesen hivatkozik más megyékből Szolnokon tartózkodó nemzetőrökre. Ott a He­ves megyei nemzetőrökön kívül csak a 10. honvédzászlóalj tartózkodott, amely szintén a Délvidékre tartott. Parancsnoka, Szemere Pál őrnagy augusztus 6-án szintén szóvá tette a Szolnokon való veszteglést: "az egész zászlóalj elindulására Szolnokon elegendő gőzhajó nem lévén, kénytelen volt annak egy részével, ugyanis 1-ső, 2-ik, és 3-ik századdal 5-én elindulni,...a hátra maradott három század pedig azon parancsolattal hagyatott hátra, hogy a legközelebbi Szolnokra megérkezendő gőzösön útnak induljon, úgy hogy 7-kén Szegeden legyen. 80 Az idézett jelentésből kitűnik, hogy a gőzhajókat a 10. honvédzászlóalj elszállítására vették igénybe. Úgy a hevesiek gyalog indultak el Szeged felé. Útjuk nem volt mentes apró incidensektől. Dombrády László az 5. század parancsnoka arról tett jelentést a zászlóalj parancsnokságának, hogy: "Midőn Szolnokról kiindultunk századombéli Bozóki János, az úton legelő ludak közül több számú ludakat vakmerőn elfogott, és azokat, Szolnok és Kun­szentmártonyi csárdába, részint megsütötték, és Bartosi József tizedes társaságába meget­ték, részint pedig elevenen még Szögedre is hozatott..."* 1 E jelentéktelennek látszó tény egyrészt utal a fegyelmezetlenségre, de a rossz ellátásra is. A tábori szolgálatra vonuló nemzetőrség fegyelmi viszonyait Batthyány még júniusban szabályozta. E szerint: "...a nemzetőri zászlóaljak, mihelyt a honvédelemre helyből kiindíttattak, rend és fegyelem tekin­tetében a katonai, fegyelmi szabályzatok szerint magokat tartsák, azon kivétellel, hogy testi büntetés semmi esetben sem alkalmaztathatik." Júliusban egy újabb rendeletében a sorkato­naság mintájára szervezett honvédség fegyelmi szabályai alá helyezte Batthyány a tábori szolgálatot teljesítő nemzetőrséget. 82 A katonai fegyelmi szabályzatok betartása azonban a tábori szolgálat egész ideje alatt problémát jelentett. Több önkényes cselekedet, köztük lakosságtól való lopás ismeretes augusztus folyamán, pl. Dombrády százados idézett au­gusztus 18-i jelentésében megemlítette századának egy másik tolvajlási tettét is Kiszács faluban. Nagy problémát okozhatott a gyalog vonuló nemzetőrök számára a rendkívüli nyári hőség is, amelyre más alakulatok is panaszkodtak. A szintén ezekben a napokban a Délvi­dékre vonuló 6. honvédzászlóalj századosa, Klapka György azt jegyezte le későbbi vissza­emlékezéseiben, hogy "a hőség utunk egész ideje alatt elviselhetetlen volt. Csak elvétve találtunk kutakat az úton, s többnyire ezek is ki voltak száradva. Sokan a szomjúságtól és hőségtől gyötörve összeomlottak, és sem fenyegetéssel, sem barátságos biztatással nem sikerült többé őket talpra állítani."*^ Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre a hevesiek Szegedre érkezéséről. A meg­teendő út nagyságát tekintve, amely három napi járóföld, valószínűleg augusztus 9-én este 79 OL H92 ONőHt 1848:2887. 80 OL H92 ONőHt 1848:2528. 81 Ht.L 1848/49 52/b-9/16 82 OL H92 ONőHt 1848:1025., Közlöny 1848. július 21. 83 KLAPKA 1986: 61.0.

Next

/
Thumbnails
Contents