Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban
ra..." 70 Egy augusztus 3-i felmérés szerint azonban a megyei fegyvertárban még maradtak használható fegyverek (500 pisztoly, 263 kard) 71 . A vadászfegyverek részben sajátok, részben pedig kölcsönkértek voltak. A fegyverek kölcsönkérésére a városi tanács még június 17-én hozott határozatot. 72 A lőfegyverek pontos száma csak a 4. századnál ismert. Lenkey szeptember 18-i Nemzetőrségi Haditanácsnak írt összefoglaló jelentésében 120 lőfegyvert említ a századnál, ami a létszám 2/5-nek felel meg. A jelentős részben szintén egriekből álló 3. századnál ez az arány kb. 1/5 lehetett. 73 A gyöngyösi nemzetőröket a Hadügyminisztériumtól kapott kovás puskákkal, illetve saját és kölcsönkért vadászfegyverekkel igyekeztek felszerelni. Magánszemélyek 41 lőfegyvert adtak kölcsön a nemzetőrök számára, ebből 26 az Orczy család fegyvertárából származott. 74 Az első század számára augusztus 4-én Szolnokon kiosztott kaszák számából azonban úgy tűnik, hogy a gyöngyösi 200 főnek is csak 1/3-át látták el lőfegyverrel, noha a helyi nemzetőrségnek és a magánszemélyeknek több mint 300 puskája volt. 75 A lőfegyverekkel való ellátás legrosszabb a mezőtúri zászlóaljhoz tartozó 5. és 6. században, illetve a gyöngyösi zászlóaljhoz tartozó 2. században volt. Ezek a századok a tisztek és néhány közember kivételével csak kiegyenesített "harci kaszákkal" voltak felszerelve. A fegyverekkel el nem látott nemzetőröket Hevesen és Szolnokon "fegyverezték" fel. Augugusztus l-jén a 3. század 50, a 4. század pedig 49 db lándzsát vett át Hevesen. Ezek a lándzsák feltehetően azok, melyeknek készítését Eger városi közköltségen még márciusban elhatározta. 76 18 db közköltségen készült nyeles kaszát vettek át augusztus 5-én az 5. századba tartozó szolnoki nemzetőrök is. A többi nemzetőrt a minisztérium által Szolnokra küldött 2.000 db "harci kaszával" szerelték fel. Augusztus 4-én a 6. század 271 db, az 5. század 200 db, az 1. század 187 db, a 2. század 212 db kaszát vett át a zászlóalj törzsétől. Augusztus 6-án a 3. század 182 darab, a 4. század 130 kaszát vett át. Szolnokon lőfegyvert mindössze 14 db-ot tudtak kiosztani. Szolnokon kapták meg a táborozáshoz szükséges főzőedényeket is. 77 A zászlóalj Szolnokon való tartózkodása több időt vett igénybe a tervezettnél. Ez több okra vezethető vissza. Mészáros előzetesen azt hagyta meg Heves megyének, hogy a Délvidékre vonuló nemzetőrei Szolnokon várják be további utasítását. A Szolnokról való elindulási parancsnak nincs nyoma az iratok között. A Márczius Tizenötödike augusztus 9-i száma viszont arról tudósít, hogy Lenkey Károly Szolnokról egy főhadnagyot küldött a hadügyminiszterhez eligazításért. Mészáros állítólag nagyon elcsodálkozott azon, hogy a hevesiek már Szolnokon vannak. Az elcsodálkozás kétséges, hisz még július közepén ő szabta meg, hogy mikor legyenek Szolnokon. Az azonban valószínű, hogy az említett főhadnagynak szóban adta át az azonnali elindulásra vonatkozó parancsot. 78 Az azonnali kiindulásnak a hadügyminiszteri utasításra várakozáson kívül más akadálya is volt. Lenkey Károly augusztus 17-én a Nemzetőrségi Haditanácsnak írt jelentésében arra panaszkodott, hogy Szolnokon "részént a számtalan egybe sereglett külön megyei nemzetőrök s honvédek 70 Közlöny 1848. augusztus 16. 71 OL H15 BM r.o. 1848-16-74 72 OL H92 ONőHt 1848:1320. 73 OL H92 ONőHt 1848:4019. 74 OL H15 BM r.o. 1848-16-85 75 OL Hl MOIB 1848:539., OL H3 HNI 1848:332. 76 OL Hl MOIB 1848:305., Ht.L 1848/49 52/b-9/l.,2. 77 Ht.L 1848/49 52/b-9/3-13. 78 OL H75 HM/k 1848:4227., Márczius Tizenötödike 1848. augusztus 9.
