Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában

meg az első lépéseket. 1973-ban Gyöngyöspata-Várhegyet,

26 1982-ben MátraszentimreOvárat, majd 1989-ben Szuha-Várbércet mérte fel. Ezt a munkát állandó munkatársa, Nováki Gyula folytatta, a Sándorfi által kidolgozott mérési módszerrel. Sándorfi másirányú elfoglaltságai és megromlott egészségi állapota miatt a továbbiakban a felmért pontok számítógépes feldolgozásával vett részt. Nováki Gyula 1990-1994 között 10 őskori és 15 középkori várat mért fel és szerkesztett meg a Mátrában, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet (Eger), illetve a THÜR Húsipari RT (Gyöngyös) támogatásával. Az alábbi közleményünkben az őskori várakat kívánjuk ismertetni. Apc—Somlyó (1. kép) A Somlyóhegy sáncvárát Bartalos Gyula említi először, a Csörszárkokkal kapcsolatban.

27 Pásztor József értesítése alapján Soós Elemér „háromrészes" földvárat, „csehvárat" jegyzett fel.

28 Pásztor József többször is megemlíti a sáncvárat és a rajta állott egykori kápolna maradványait, melyet „a régi vár köveiből" építettek.

29 Ezzel egyidőben egy mátrai útikalauzban is említik.

30 Magáról a kápolnáról csak annyit tudunk, hogy 1746-ban egy remete gondozásában állt, de 1766-ban már romladozó állapotban volt.

31 Dénes József a felszínen található cserepek alapján a bronzkor eleji hatvani és a késő bronzkori pilinyi kultúrába sorolta.

32 A Somlyó (vagy Apci Nagyhegy) közvetlenül Apc község felett, keletre emelkedik (397,0 m). Teljesen csupasz hegy, északi és északnyugati oldala sűrű, járhatatlan bokros. Keleti oldalát bokros erdő fedi. Maga a vár teljesen tiszta, gyepes, csak az északi szélén kb. 50 m hosszú szakasz járhatatlan bokros. A vár kétrészes. A felső várat teljesen körbeveszi a sánc. Csekély belső magassága csak a délkeleti oldalon van, mintegy 70 m hosszan, a többi részen inkább terasz. Az alsó vár sánca 8-12 méterrel alacsonyabb szinten, 60-85 méterrel távolabb következik, de ez nem veszi körbe a felsővárat. Két vége a keleti, illetve a nyugati meredek lejtőnél fejeződik be. A felső vár alatt a nyugati, északi és részben a keleti hegyoldal igen meredek, az alsóvár ezekre nem is terjed ki, félkörben csatlakozott a felső várhoz. A sánc részben kőből áll. A felső vár átmérője 95x70 m, az alsó vár legnagyobb átmérője kb. 180 m. A föld kevés helyen meg van bolygatva, ott sok jellegtelen őskori cserép található, melyek leginkább a késő bronzkorba helyezhetők. Abasár-Hajnácskő (2. kép) Első ízben Hanák Kolos említi, hogy a Hajnácskőn „kézi gabona-őrlőket" találni, de a sáncokról nem tesz említést.

33 Bartalos Gyula már „két kőkerítéssel" körülvett „győrvárat" említ és a belső vár hozzávetőleges méretét is megadja lépésben.

34 Pásztor József a következőket írja: „Tetején nagy terméskődarabok vannak felállítva, részint egymásra rakva. 26. A térképet lásd: NOVÁKI Gyula 1975. 53. 27. BARTALOS Gyula 1909. 439. 28. SOÓS Elemér IX. 60. 29. PÁSZTOR József 1929. 186., 1933. 5. 30. BARCZA Imre-VIGYÁZÓ József 1930. 47. 31. KOZÁK Károly 1969. 494. 32. DÉNES József 1984 33. HANÁK Kolos 1909. 62. 34. BARTALOS Gyula 1910. 121.