Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban

azt az utasítást küldte, hogy nemzetőrségüket parancs nélkül ki ne indítsák.

12 Batthyány ezzel az egymást követő intézkedések miatt előforduló kapkodást igyekezett mérsékelni. Június 14-én Br.Bechtold Fülöp altábornagy ki lett nevezve a Bácskába és a Bánátba összevonandó különböző fegyveres alakulatok parancsnokává. Bechtold kinevezéséről Mészáros Lázár június 28-án értesítette Pest, Tolna, Bács, Csongrád, Csanád, Békés és Arad vármegyéket, s arra utasította őket, hogy a tábori szolgálatra rendelt nemzetőröket készítsék fel a kiindulásra, s vonják össze őket a megadott helyeken. Utasította arra is őket, hogy jelentsék magukat Bechtold altábornagynál, s várják annak rendelkezéseit.

13 Július 13-án Mészáros több vármegye nemzetőrsége számára adott parancsot a Délvidékre vonulásra, megjelölve a célállomást is. E szerint a Csanádiaknak Overbászra, a borsodiaknak Zentára, a torontáliaknak Obecsére, a nógrádiaknak Okanizsára, a hontiaknak Szabadkára, a csongrádiaknak Obecsére, a jászkunságiaknak Kishegyesre, a zarándiaknak Kőrösbányára, a hevesieknek Kulára, a temesieknek Dentára, az aradiaknak Na^ybecskerekre, a bihariaknak Dentára, a Hajdú kerületieknek Kishegyesre, a békésieknek pedig Overbászra kellett vonulniuk.

14 A felsorolt rendeletekből kitűnik, hogy amilyen mértékben kiterebélyesedni látszott a szerb lázadás, úgy bővült a nemzetőrök mozgósításába bevont vármegyék száma. Nemzetőreik mozgósítására utasították a Délvidéktől távol fekvő Nógrád, Hont, Gömör, Heves, Borsod és Bihar vármegyéket, valamint a Hajdú Kerületet is. E felsorolt vármegyékből azonban csak Heves és Bihar küldte le a Délvidékre nemzetőreit, de náluk is felmerültek mindazok a problémák, amelyek a többieknél ezt lehetetlenné tették. Mielőtt rátérnénk a mozgósítás konkrét eseményeire, meg kell vizsgálnunk a nemzetőrség júliusi szervezettségi állapotát Heves (pontosabban Heves - Külső-Szolnok) vármegyében. Az április 21-ét megelőző időszakban csak a megye néhány településén alakult meg a nemzetőrség. Blaskovics Gyula másodalispánnak a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányhoz írt jelentései szerint Egerben, Gyöngyösön, Szolnokon, Pásztón és Kenderesen indult meg a nemzetőrség szerveződése. Népességük és a nemzetőrséghez való későbbi pozitív viszonyulásuk alapján a spontán szerveződés valószínűleg megindult Mezőtúron és Törökszentmiklóson is.

15 Sok település lakosaiban azonban komoly ellenszenv mutatkozott a nemzetőrség iránt. Blaskovics erről az alábbiakban számolt be április 7-én a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmánynak: "Igen számos kisebb helyeken a katonaság felőli elfogult nézetekből a tudatlan köznép iszonyatot látszik érezni a nemzeti őrseregbe állás iránt. A jelen mozgalmakról szerte keringő helytelen hírek és a felizgatott kedélyek lecsillapulta, s a köznépnek volt földesuraik iránti bizodalma megszilárdulása, s a népnek a nemzeti rendőrség célja, állása s kötelessége felől az egész megyében okszerű felvilágosítása előtt nem is igen kívánja a megyei választmány a nemzeti őrseregnek falukon felállítását eszközölni." 16 Ilyen körülmények között Batthyány már említett április 21-i bizalmas, mérsékletre intő rendelete az összeírással kapcsolatban egybeesett a megyei vezetés elgondolásával. Blaskovics május 7-i jelentésében reagált e miniszterelnöki rendeletre. E szerint "a nemzeti őrseregbei összeírást a népnek e tárgyban előlegesen kellőkép felvilágosítása után egész Heves Megyében meg lehet ugyan kezdeni, kivételével azon néhány helyeknek, hol a 12 OL H3 HNI i.k. 1848:494. 13 OL H75 HM/k 1848:788., 799., 805., 806., 823., 833. 14 OL H92 ONőHt 1848:1755. 15 OL Hl MOIB 1848:22.,82.,305., 334. 16 OL Hl MOIB 1848:539.