Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hajagos József: Heves megyei nemzetőrök részvétele a bácskai harcokban

ellenszenv következtében egy másik, szintén április 21-i rendeletében arra is utasította a törvényhatóságokat, hogy "csak ott tartja szükségesnek a nemzetőri összeírás megkezdését, ahol a nemzetőrséggel szemben nincs ellenszenv...és bátorságosan fel lehet a népet fegyverezni."

4 Májusban hasonló rendelkezések keletkeztek. Május 18-án a Nemzetőrségi Haditanács az összeírások haladéktalan felterjesztésére szólította fel a törvényhatóságokat, ugyanakkor a miniszterelnök egy május 25-i rendeletében azt közölte, hogy "ott ahol a nemzetőrség iránt ellenszenv nyilatkoznék, az összeírás életbeléptetése megtiltatik."

5 Batthyány tapintatos eljárást követelő intézkedéseivel a belső nyugalom fenntartására törekedett. Mindez azonban azt eredményezte, hogy a nemzetőrség összeírása a nyári hónapokban sem fejeződött be. Több megyében, pl. Hevesben a végleges összeírással csak októberben készültek el.

6 Az összeírás végleges befejezése előtt azonban már júniusban megkezdték a nemzetőri zászlóaljak parancsnokainak kinevezését. Ezekkel az intézkedésekkel gyorsítani kívánták a területi elven alapuló zászlóaljak megszervezését. Ezt sürgető szükségszerűséggé tették a délvidéki események. Június 6-án sor került a Sajkás kerület szerb határőrkatonáinak a zendülésére. Ezzel kezdetét vette a délvidéki polgárháború. A nyugtalanító hírek és több délvidéki település segélykérései azonnali intézkedéseket követeltek a kormánytól. Június 7-én - az Innsbruckban tartózkodó Batthyányi a nemzetőrségi kérdésekben helyettesítő - Mészáros Lázár hadügyminiszter arra utasította a Jászkun Kerületet, hogy legyenek készen a rosszul szervezett Bács vármegyei nemzetőrség megsegítésére

7 Június 10-én Szemere Bertalan belügyminiszter Bács, Temes, Arad, Torontál, Somogy, Zala, Tolna, Baranya, Veszprém, Vas, Csongrád és Krassó vármegyék főispánjait arra utasította, hogy a lázongók megfékezése érdekében gyűjtsenek sereget.

8 Ugyanezen a napon Mészáros Lázár a Jászkun és a Hajdú Kerületek, Pest, Csongrád, Csanád, Békés, Arad, Szabolcs és Bihar vármegyék, valamint Budapest/sic!/, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Arad, Hódmezővásárhely, Szentes, Szolnok, Mezőtúr, Nagykőrös, Gyula, Békés és Nagyvárad városok törvényhatóságaihoz fordult, sürgette a nemzetőrség felállítását, rendezését, felfegyverzését, hogy "az első felhívásra a hazának, a már megtámadott Bács, Torontál megye helységeinek védelmére, s oltalmára lehessenek..."

9 Szemere Bertalan június 13-án arra utasította Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Bács, Torontál, Temes, Krassó, Arad, Csanád és Pest vármegyéket, valamint a Jászkun Kerületet, hogy egyenként 2-4.000 fős nemzetőri seregeket állítsanak ki két hét alatt: "Fegyverezzék fel amint lehet és tudják. Fegyvereit s kaszáit hordja össze részökre a nép." Tudatta velük azt is, hogy utasítást a kiindulás, az alkalmazás, az elhelyezés és az ellátás iránt az illetékes királyi biztosoktól, illetve a katonai parancsnokoktól kapnak.

10 Mészáros június 14-én - a még mindig távol lévő miniszterelnök helyett - arra szólította fel az előző, június 10-i rendeletében nem érintett törvényhatóságokat, hogy nemzetőrségük összeírását gyorsan készítsék el, s terjesszék fel a Nemzetőri Haditanácshoz. Siettette a már összeírt nemzetőrség rendezését is, s felhívta a törvényhatóságokat arra, hogy a már rendezett alakulatokat tartsák készenlétben.

11 Az Innsbruckból június 14-én visszaérkező Batthyány Pest és Heves vármegyékhez, a Jászkun Kerülethez, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Mezőtúr városokhoz 4 OL H3 HNI 1848:15. 5 OL H3 HNI 1848:296., 323., Pesti Hírlap 1848. május 20. 6 OL H92 OHőHt 1848:7598. 7 Szolnok HKL kgyi. 1848:1370., HERENDI 1901: 34-35.0. 8 THIM 1930-1940 II. 376-77.o.,PAP 1868 II. 185-86.0., Közlöny 1848. június 18. 9 OL H 75 HM/k I848:255/a. 10 OL H15 BM r.o. 1848-1-16. (OL H12 BM á.i. 1848:3649 iktatva) 11 OL H75 HM/k 1848:255/b.