Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Horváth László: Kivándorlás az Egyesült Államokba Bodonyból 1914-ig (Heves megyei kivándorlás II.)
hagynak. Az összes bodonyi kivándorlónak körülbelül 62%-a ez alatt az 5 év alatt indul el, mi részint a tűz hatása, másrészt országosan (és a megyében is), ez az időszak a magyarországi kivándorlás folyamatának csúcsa. 1905-ben Bodonyban 126 fő kapott útlevelet, s bár az alispán szerint csak 102 fő vándorolt ki ebben az évben , a falu emlékezete, közvetett adatok alapján az ez évben útrakelők számát 130 fő fölött kell megállapítanunk. Vagyis közvetlen a tűz után a lakosság 8%-a elhagyja a települést. Ekkorra már Amerikában is kezdett kialakulni a falu hagyományos kinti telepe. Részint az USA klimatikus viszonyai, részint a munkalehetőségek szabták meg azt, hogy a kivándorlók mely területre törekedtek. A fellelhető adatok alapján a falubeli kivándorlók jó része New York, New Jersey, Pennsylvania, Ohio és Indiana államokba igyekezett. Ezen 5, jobbára mérsékelt égövű állam volt a bodonyi kivándorlók úticélja. Itt sok településen már a faluból származó rokonok, ismerősök várták őket. Különösen igaz ez Buffalo (New York állani) és Toledo (Ohio) esetében, hol ekkorra már bodonyi burdosházak 50 létesültek. 51 A kivándorlók zöme e két településen megfordult, bár mint igazi vándormunkásoknak, gyakran kellett munkahelyet változtatni. Sokszor saját elhatározásuk folytán, de még inkább a gyárak munkaerőt toborzó megbízottá inak követelménvei szerint. Gyakran már néhány fizetés után tovább mentek egyik vidékről a másikra. 5 A korban is feltűnt, hogy „... Ezer mérföldnyire keresni munkát a magyarnak, aki odahaza a vásárra napokig készülődött, meg se kottyan. Bármi csekély ok, pl. egy jó pajtásnak biztató levele, rábírja jobb munkájának az elhagyására ..." így aztán idővel még Kaliforniába is eljut egy-egy bodonyi, de mindvégig az említett térség gyakorolja a legnagyobb vonzerőt. A jelzett tendenciák hatására az alispán is hangnemet vált. A kivándorlás problémája igazán akkor kezdi aggasztani, mikor észreveszi, hogy „a mozgalom nemcsak hogy vissza nem fejlődött, sőt erősen gyarapodik; amennyiben 139 nő és 68 gyermek választott új hazát" a megyéből 1905-ben. Ez a folyama fa következő években csak erősödött. Bodonyban 85 fő kap útlevelet, s bár az alispán csak 66 kivándorlót regisztrált, mégis közel 80 fő hagyhatta el a települést 1906-ban 5 . A „tömegek korának" fő ismerve, amellett, hogy a mozgalom a létszámát tekintve nagyon felerősödött, az, hogy a nők és a gyerekek szerepe megnő. Ez egyben jelzi a kivándorlás céljának megváltozását is, hiszen aki egész családját kiviteti, az gyakorlatilag már végleges búcsút mond a szülőföldjének. Az 1906-ban már lassan csordogáló visszavándorlás terén pedig új jelenség, hogy a visszatérő kivándorló csak 3-5 hónapig kíván itthon megpihenni, hogy aztán újult erővel 48 PUSKÁS Julianna 1974. 32. ,A tömeges kivándorlás időszakában Magyarországon három év emelkedik ki a legmagasabb gyakorisági mutatókkal: Ezer lélekre 1905-ben 7,1; 1906-ban 7,5; 1907-ben pedig 8,5 amerikai kivándorló esett." 49 Alispáni jelentés-1905. 35. 50 Boarding house = penzió. 51 MM. TA. 1263. 91. Bodonyi kivándorlás (A szerző gyűjtése). A burdosházat eredetileg parádiak hozták létre, Csortos János és neje, Kivés Mária Buffalo ban. 52 PUSKÁS Julianna 1982. 199. 53 Szabadság 1901. 10. jubileumi szám 17. Közli: PUSKÁS Julianna 1982. 200. 54 Alispáni jelentés-1905. 35. 55 FARKAS Gábor 1969/a. 103.
